Az Egyesült Államok fővárosában felavatták az '56-os forradalom előtt tisztelgő Pesti srác szobrot. A budapesti Corvin-köz után, immár Washington D.C. terén, a magyar nagykövetség új épülete előtt is áll az ’56-os forradalomban harcoló Pesti srác szobra. Az alkotás Juha Richárd debreceni művész munkája.
Azé a művészé, aki a többi között Mindszenty bíboros mellszobrát készítette a Terror Háza Múzeumnak, illetve Mansfeld Péter, Salkaházi Sára, Kodály Zoltán mellszobrait Debrecennek. Az ő tehetségét dicséri a nyíradonyi Trianon-emlékmű, és Konrad Adenauer szobra Budapesten. A washingtoni avató kapcsán kerestem meg a Debrecenben élő alkotót, Juha Richárdot.
- Hogyan került kapcsolatba a szobrászattal?
- A családban édesanyám kiválóan rajzolt, korán tagja volt az akkori művésztelepeknek. Apám mérnökként sem ment a szomszédba, ha szabadkézi rajzról volt szó. Máig őrzöm a régen készült képeit. Rólam is korán kiderült, hogy szeretek rajzolni. Alkotói szakkörökbe jártam, és a későbbi iskoláimat is célirányosan választottam. Így, jelentkeztem 1988-ban a nyíregyházi Csontváry Kosztka Tivadar Képző és Iparművészeti Szakközépiskola, bronzöntő-szobrász szakára. Mindig is jó kézügyességű, humán beállítottságú ember voltam. Úgy gondolom, csapnivaló gazdasági szakember lennék. Szakmai munkám állandó katalizátora az a tudat, hogy anyai nagyapám nővére a Királyi Képzőművészeti Főiskolát végezte, és olyan nagy művészek oktatták, mint Csók István, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Lyka Károly. Ez a szellemi örökség, számomra a mai napig iránymutató.
- Később a színjátszással is kacérkodott. Egyetemi évek alatt több színdarabban is játszott. Mik voltak ezek a szerepeket?
- A Pál utcai fiúkban, és Caligula helytartójában játszottam. A színház szeretete a mai napig megmaradt, ha csak tehetem, megnézem az új előadásokat.
- Rengeteg köztéri szobrot készített. Hogyan működik ez? Megkeresik, vagy ön pályázik egy-egy szobortervvel?
- Az első kültéri munkám a Bem téren lévő Bem dombormű volt 2008-ban.
Azóta készítettem még egy pár köztéri szobrot. De nem mondanám, hogy olyan sokat. Igen, pályázatokon is részt veszek, de előfordul, hogy célirányosan megkeresnek egy-egy feladattal.
- Mi a kedvenc anyaga?
- Köztéri szobrászként bronzból és kőből készülnek a szobraim, de nagyon szeretem a terrakotta technikát. A tanítványaimmal főleg égetett agyagszobrokat készítünk a debreceni Kós Károly Művészeti Szakgimnáziumban, ahol már tízedik éve tanítom a mintázást.
- Van-e hasonlóság a Washingtonban nemrég felállított Pesti srácok szobra és a csepeli alkotás között?
- A washingtoni pesti srác szobor az első ’56-os témájú, nagyobb köztéri szobor Amerikában, amely egy pályázat kapcsán az én szobortervem alapján valósulhatott meg. Srácnak srác mindkettő, de megvalósításában mégis eltérőek. A washingtoni szobor alakja egy kitörő mozdulatban, kezében a lyukas zászlóval ábrázolt fiút jelenít meg. Győrfi Lajos alkotása, a csepeli Pesti srác tartása nyugodtabb, egy kontraposztban áll hátán puskával. Arca derűs, hiszen ezek a srácok még valóban hitték, hogy megállíthatják az orosz tankokat. Ezt a gyermeki tisztaságot és a bátor hazaszeretetet próbáltam a szobrok lényegévé tenni.
- Amikor nem egy konkrét személyiséget formáz meg, honnan meríti az inspirációt? A Pesti Srácok arcvonásait ki ihlette? Milyen koncepció alapján készült?
- Az ember a tevőleges munka előtt mindig kutató munkát végez. Ebben mindig nagy segítségemre volt Enikő nővérem, aki levéltárosként, művészettörténészként tálcán nyújtotta át nekem a fellelhető háttéranyagot. A fennmaradt fotókon túl megpróbálom megismerni a szóban forgó emberek életútját is. Ám jelen esetben nem egy konkrét pesti fiút ábrázoltam egy fennmaradt fotóról. Viszont, nagyon megfogott Dózsa László ’56-os harcos, színész alakja és története. Pesti tizenévesként harcolt, és nyaklövést kapott. Már egy gödörben feküdt úgy, hogy a meszet is rádobták, de túlélte a történteket. Az ő korabeli fotója adta nekem az ihletet. Ezeknek a bátor srácoknak állít a szobor örök emléket.
- Mit jelent önnek 1956?
- Apám 1956-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen. Nem volt könnyű számára a forradalmat követő időszak. Később sokat mesélt nekem az akkor átéltekről. Számomra október 23 egy tiszta, felemelő ünnepet jelent, amely méltón tükrözi a szabadsághoz, a magyarsághoz való jogunkat. Hálásak lehetünk forradalmár elődeinknek, hiszen ma magyarként, szabadon élhetünk.
- Alkotásai között felfigyeltem egy Cserhalmi Györgyöt ábrázoló műre is.
- Cserhalmi György színművészt még pécsi időszakomból ismerem, és nagy tisztelőjeként készítettem róla, és édesanyjáról Varga Magda operaénekesről is portét.
- Mi a művészetének mottója?
- Úgy gondolom, hogy ideje ismét összekötni a művészetet, a mondanivalóval. Vallom, hogy a művész feladata elsősorban, hogy gondolatokat ébresszen, és gyönyörködtessen, továbbá emlékeztessen. Úgy, ahogy azt a régi mesterek tették. A művész feladata az, hogy a lélekről lemossa a mindennapok porát.
- Mi a véleménye a budapesti szoborkultúráról?
- Érzésem szerint a fővárosban és vidéken is megtalálhatóak kiváló és kevésbé kvalitásos alkotások. Ezzel együtt a főváros igen előkelő helyen van szerintem, a kültéri plasztikák tekintetében. Amikor ott járok, mindig csodálattal töltenek el a korábban született szobrok épületplasztikák.
- Melyik alkotására a legbüszkébb?
- Igazán büszke akkor vagyok, ha valamelyik tanítványomat felveszik az egyetemre. Az elkészült munkáimmal kapcsolatban, legjobb esetben elégedett vagyok, mert tudom, rengeteg munkaórát fektettem beléjük, szeretettel készültek, a legjobb tudásom szerint.
dalnoky
Új hozzászólás