Mely virág szépsége, illata, nemes volta érdemelte ki e koronát? A rózsa, amely június hónap virága is egyben.
- Már május elejétől virágzik és késő őszig bontogatja szirmait - tudtuk meg Mezősi Jánostól, a debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykertjének kertészeti vezetőjétől a június 11-12-én szervezett Rózsakiállításon. - Teljes pompájában ez alatt az időszak alatt, lényegében májustól a fagyokig, csodálhatjuk meg virágait, töltik be illatukkal a tikkadt nyári estéket.
Amíg az új ízvilággal ismerkedtünk: rózsafalatka, rózsalekvár, rózsaméz, rózsaszörp és rózsavíz formájában, gyermeki áhítattal hallgattuk János „meséjét”: „A rózsa története”-t.
Nem is hinnénk el, de egyetlen kis vadrózsából, nemesítések és keresztezések által, ma már több mint 30 ezer fajta rózsát tartanak számon szerte a nagyvilágban. Maga a „rózsa” szó annak idején „szín”-t jelentett.
A rózsa kultúrtörténetéből tudjuk, hogy már 35 millió évvel ezelőtt virágzott. Termesztését 5000 évvel ezelőtt kezdték Ázsiában, Kr. e. 1770-ben. Krétai falrajzokon ábrázolták először az 5 szirmú, rózsaszínű rózsát. De megtalálták az egyiptomi sírokban is.
Homérosz Iliász című eposzában, a 23. énekben említi meg, hogy a hős Akhilleusz pajzsán is rózsa látható. A legyőzött Hektor halotti testét pedig rózsavízzel balzsamozták be.
Fehér és később piros rózsa vált szimbólummá szerte a világban mind zenei, mind kulturális területen, de még a politikai csatározások közepette is felhasználták.
Számos monda tartja: Aphrodité, a szerelem istennője halálos sebesülést szenvedett: kedveséhez igyekezett, útközben egy rózsa tövise karcolta meg kezét, és kicsorduló vére pirosra festette a fehér rózsát - innen ered a hagyomány, hogy a szerelmes ifjú vörös rózsát nyújt szerelmének.
A keresztény vallásban a fehér rózsa Szűz Mária virága, a szűzi tisztaság kifejezéseként. Árpádházi Szent Erzsébet köténye alatt is rózsává változtak az éhezőknek szánt kenyerek, amikor megállították, amint kora hajnalban kenyeret, élelmet akart kijuttatni a már kapu előtt várakozó szegények számára. A templomok ablakszemeinek ábrázolásában is szerepet kaptak a fehér és piros rózsák. A katolikusok által imádkozáshoz ma is használt rózsafűzért eredetileg 150 rózsaszínű rózsából fűzték össze.
Angliában a XV. században a Rózsák háborúja néven ismert 100 éves háború két családjának címerében is a rózsa állt középen. Ezért is nevezték e háborút a „fehér és vörös rózsák háborújának”.
Napóleon feleségének rózsakertjét 250 csodálatos rózsafajta alkotta.
A rózsa különböző vad változatai elsősorban földünk északi féltekéjén találhatók meg, de korai nemesített változatai gyakorlatilag Ázsiából, Kínából Perzsián át jutott el Görögországba, majd onnan Olaszországba, aztán Franciaországon át Németországba és Dániába.
Ilyen ismeretekre az iskolában nem tehetünk szert, azonban a szakember minden kérdésünkre kimerítő, alapos, szakszerű válasszal szolgált, oly lebilincselő előadásmóddal, hogy megfeledkeztünk a tűző nap melegéről is. Később nekibátorodva, a rózsaszörp és a rózsavíz oltotta szomjunkat édeskés ízével, és tovább hallgattuk a lebilincselő előadást.
- Mire hasznosítható a rózsa?
- Amint már a történetéből kiderült, mindig is fogyasztották a rózsavizet. Gazdag C-vitamin forrás, használták balzsamozáshoz is, a rózsaszirmokból pedig parfümöt készítettek. Vendégek tiszteletére virágszirmokat szórtak a vendég elé, illetve az útra, amely felvezetett a vendégterembe.
Ezt a hagyományt, miszerint virágszirmokat szórunk tiszteletünk jeléül az útra, a keresztény egyház éppen a hamarosan, június 19-én tartandó Úrnapján most is gyakorolja. Azonban nem csak a hívők lába elé hintenek rózsaszirmokat kosárkáikból a kisleányok a körmenet ideje alatt, de a kora hajnalban épített Úrnapi sátrakat is leginkább különböző színű rózsaszirmokkal: Mária sátrát fehér, Jézus Krisztusét piros, a Cursillóét színes rózsával díszítik.
- Milyen fajták a leginkább elterjedtek hazánkban?
- Leginkább két, de inkább három fajtacsoport népszerű: tea, park- és ágyásrózsák, ez utóbbiak között találhatjuk a polyantha illetve a polyantha hibrid valamint a floribunda rózsákat. Előbbi sok-sok virágot bont hirtelen, májustól-júliusig bőven ontja szirmait. Később is virágzik, ha megmetsszük, de már nem oly tartósak, szépek a virágok, amíg utóbbiak dekoratív, nagy virágaikkal folyamatosan díszítik a kerteket.
- Kik foglalkoznak ma termesztéssel, nemesítéssel?
- Legnagyobb magyar nemesítőnk Márk Gergely volt. A mai magyar fajták szinte mindegyike is az ő nemesítései.
A látogatók kérdési a szakszerű rózsatermesztésre, gondozásra is kiterjedtek, például: Fel kell-e télre töltenünk? Mennyire kell visszametszenünk és mikor?
- Ahogy körbetekintünk - folytatta vezetőnk –, láthatjuk, hogy különböző méretű, virágzatú, színű rózsa fajták találhatók nálunk is. Régebben, amikor télen mínusz 20-25 fok volt, betakarták a rózsatöveket, hogy védjék törzsüket a fagytól. Ma már nincsenek ilyen fagyok télen, így nem indokolt a takarás. A metszéssel is óvatosan kell eljárnunk. A drasztikusabb metszést hagyjuk inkább tavaszra, amikor már nem várható talajmenti fagy. Vegetációs idő alatt az elvirágzott részeket távolítjuk el, illetve zöldmetszést alkalmazunk, mely során a nem kívánt, rossz irányba növő, esetleg vadhajtásokat távolítjuk el.
Többen szerettek volna vásárolni mind a kiállított termékekből, mind az élő, termeszthető rózsatövekből. A termelők elérhetősége a kertészeti vezetőtől kérhető el.
Koleszár Mária
Új hozzászólás