Slamó Slamovits Pisti beceneve. Valamikori ismerősöm már 64 éves. Abbahagyta a zenélést, jelenleg Németországban él, ám zaklatott élete elűzte Izraelbe is. Progresszív zenére felesküdve, szitározással is próbálkozott.
Igen, arról a Slamovits Istvánról van szó, aki a korai Edda meghatározó embere, zene- és szövegszerzője, szólógitárosa volt. Nem abból az időből ismertem. Sokkal korábbról. Még Sajószentpéteren, a Bányász Művelődési Házban pengette a húrokat. Bátyjával, Tiborral (ő basszusozott) alapították meg a Luw együttest. Föleg Deep Purplet, Uriah Heepet, azaz hardrockot játszottak. Képes voltam értük éjszak hét kilométeres gyaloglás után hazaérni, csakhogy az utolsó számukat is hallhassam.
Aztán Slamó 1973-ban átigazolt egy miskolci csapathoz, a Kőtörőhöz. Tagjai középiskolások. Türk Pisti, a dobos a Villamosipari, Aranyosi Feri, a billentyűs, a Gépipari Technikumba járt, a vastagabb húrokat Barta Alfonz pengette. Törzshelyük a hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Ház volt, ahol minden vasárnap este telt ház előtt játszottak. A hardrock számok közé becsempésztek néhány Carlos Santana szerzeményt, amelyek szólóiban mutatkozott meg igazán Slamó tehetsége.
Miskolcon a színház melletti, a Déryné utcában, kis lakásban édesanyjával élt együtt. Anyagilag eléggé keservesen álltak. Slamó ezért is zenélt. A gázsival enyhített nehéz helyzetükön. A konyhában gyakorolt, s írta dalait. Már Kötörő korszakában előállt saját szerzeményekkel.
A sikeres zenekar két évig maradt együtt. Türk és Aranyosi leérettségiztek. Türk Pisti Debrecenben, a Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A távolság miatt távozott a zenekarból. Slamó ugyancsak komolyabb kihívásokat keresett.
Ezen közben a Nehézipari Műszaki Egyetem étkezdéjében, a Boci bárban az ős-Edda lépett fel rendszeresen. A zenekart 1973-ban még Griff néven alakult meg. Két egyetemista, Halász József dobos és Ferenczi Zoltán szólógitáros. Beély Katalin volt a harmadik tagja a bandának. Ő korábban csellózott, de a zenekarban már basszusgitárosként játszott. Először Zsiga Zoltán, majd Fodor Attila lett az énekes. Miután Fodort behívták katonának, az együttesnek új énekes után kellett néznie. A meghallgatásra elment Pataky Attila is, végül őrá esett a választás. Az akkor divatos hardrock számok mellett meglepően jól játszották az Osibisa opuszait. A fiúk főleg Beély Kati kedvéért jártak bulijaikra. Akkortájt ritkaságszámba ment női gitárost látni egy-egy zenekarban.
Miután a Kőtörő feloszlott, Slamó új zenésztársakat keresett. Játszott a Grogs és Wanderers formációkban. 1975-ben a Grogsnak volt egy emlékezetes koncertje a diósgyőri várban. Ott az a Fortuna László (Fortunátusz) dobolt, aki az Eddában is feltűnt.
Slamó és az Edda 1977-ben talált egymásra. Pataky Attila hívta az együttesbe (akkor már ő volt a zenekarvezető). A zenekar stílusának alakítójává vált. Szerzeményei meghatározták a csapat hangzásvilágát. Nemcsak tehetsége, de ízlése is volt a rockzenéhez, Patakynak meg jó hangja és elképesztő energiája, a kettő tökéletesen kiegészítette egymást. Slamó azonban progresszív rockot szeretett volna, míg a zenekarvezető inkább üzleti alapon közelített az együttes jövője kérdésében, azaz könnyen eladható dalokat szeretett volna. A nézetkülönbségnek 1983-ban szakítás lett a vége.
Az elválás, mind Slamó mind az Edda életében egy szakasz, talán legsikeresebb időszak lezárása. Slamó új csapatokat szervezett, de igényesebb zenéjére kevés volt a „vevő”. Az Edda pedig a mai napig jórészt Slamó szerzeményeivel aratja sikereit.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás