Évtizedeken keresztül a magyar olvasó a második világháborúról szovjet forrásokból szerezhetett ismereteket. Többszörösen bizonyítottan hemzsegett a pontatlanságoktól, csúsztatásoktól, egyes események, emberek egyoldalú bemutatásától.
Az idősebbek még emlékeznek a szovjet háborús filmekre, amelyekben az orosz katonák a nyitóképben töltöttek, majd két órán keresztül folyamatosan lőttek…, bár a csúcs egy Csapajev (a szovjet állam megalakulása ideji polgárháború vöröskatonája) celluloidalkotás, melyet hétórásra méreteztek. Az elvtárs a főcím után közvetlenül Maxim géppuskájába befűzte a töltényhevedert, majd utántöltés nélkül folyamatosan lőtt…, igaz nem vagyok száz százalékig biztos benne, mert néha elbóbiskoltam.
A rendszerváltást követően elérhetővé vált a nyugati irodalom. Nem sokban különbözött a keletiektől, a művekben az amerikai, angol katonák dicsőítése csökkentette azok forrásértékét.
A második világháborús irodalom legfrissebb vonulatát a német katonák harcairól íródott művek jelentik. A második világégéstől eltelt hatvan év, mire nyomtatásra kerülhettek a háborús események német megközelítésű bemutatásai. Több Hitler, Göring, Himmler életrajz megjelente után irodalmi alkotások is a könyvesboltok polcaira kerültek. Ezek egyike a Leo Kessler jegyezte „A háború kutyái” sorozat. A történelem iránt érdeklődők a rettegett SS légi (a pontosság kedvéért: a halálfejeseknek nem voltak repülőegységei) és földi alakulatainak valós elemekkel tűzdelt fiktív történeteiről olvashatnak. A jelenleg harminckét lazán összefüggő történetfolyamnak állandó szereplői vannak. Az ismertetésre szánt „A Hess-küldetés c. munkában újra megjelennek a Wotan harcosok: Geier ezredes (beceneve: Keselyű. Hatalmas orráról kapta.) ezredparancsnok, von Dodenburg százados parancsnokhelyettes, Schulze őrmester, az ezred rangidős altisztje.
1941. május 10-én Rudolf Hess, a náci birodalom második embere, Hitler helyettese Me-110-es géppel startolt az augsburgi repülőtérről. Hess a führer tudta nélkül indult Angliába, hogy különbékét kössön Churchillel, majd együtt lépjenek fel a Szovjetunió ellen. A hír hallatán Hitler és környezete őrjöngött. Az indulatuk csitulva, kiszabadítását kezdték szervezni. Ellentétes érdekek ütköztek. Hitler valóban Hess kiszabadítását szorgalmazta, titkára, az intrikus Martin Bormann, az akcióban azonban előmenetelének váratlan lehetőséget látta. Ő Hess haláláért „dolgozott”. A Wotant szemelték ki az angliai partraszállásra, Hess kiszabadítására. Az egység teljesítette kötelességét, ám furcsa dolgok történtek, mely miatt a történészek a mai napig képtelenek eldönteni, hogy a spandaui börtön utolsó háborús bűnös rabja valóban Hess volt-e vagy valaki más.
Aki egy izgalmas háborús történetre vágyik, olvassa el „A Hess-küldetés”-t, valamint „A háború kutyái” sorozat további harmincegy munkáját.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás