MRK-elnök: hosszú távú felsőoktatási stratégiára van szükség

Budapest, 2014. január 29., szerda (MTI) - A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke szerint hosszú távú felsőoktatási stratégiára van szükség Magyarországon.

 

    Mezey Barna erről egy szerdai budapesti műhelykonferencián beszélt, kiemelve: hosszú távú stratégia nélkül nem lehet továbblépni, mert szétesik a felsőoktatás. Azt is pontosan tisztázni kell, hogy mi a felsőoktatás feladata, mi az intézményeké, és ezután lehet meghatározni a funkciókat. Nem megkerülhető az sem, hogy tisztázzák, mit és milyen mértékben kíván a kormányzat finanszírozni - mondta az elnök. "Tiszta, világos, átlátható, tényeken alapuló finanszírozás tüntethet el minden kérdőjelet" - hangoztatta Mezey Barna. Az MRK elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora hozzátette: pontosan és világosan el kell osztani, hogy kinek mi a feladata. El kell dönteni, hogy egység vagy sokszínűség jellemezze a felsőoktatást. Tisztázni kell az állami-egyházi, és az állami-magán intézmények közötti viszonyt is - tette hozzá. Világosan le kell szögezni továbbá, hogy a diplomások aránya "milyen irányba tart". A rektor ugyanakkor üdvözölte a kormány diplomamentő programját és kiemelte: nem lehet elengedni a nyelvvizsgát. Utalva a gazdasági főigazgatói posztokra, azt mondta: hiányos és zavaros a szabályozás, és például a beszerzési tilalom kibocsátásáról az Emmi nem is tudott. Az elmúlt egy évet "fénytelen" esztendőnek nevezte, és úgy látta, hogy a markáns konfliktusok után egyfajta kibontakozás látszott. A vita meglátása szerint már nem a felsőoktatás résztvevői és a politika között, hanem a politikán belül zajlott.

 Gilly Gyula, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) főtanácsadója a konferencián arról beszélt, hogy az államnak finanszíroznia kell a képzéseket, és erre minden területen szükség van. Nagyméretű felsőoktatásra van szükség, hiszen világjelenség a tömegessé válás - jelentette ki, hozzátéve: nincs olyan alternatíva, hogy csökkentik a részvételi arányt a minőség javítása érdekében. Szólt arról is, hogy átlátható, világos finanszírozási rendszer kell, mert 20-25 éve nincs, ellenben kézi vezérlés működik. Úgy látta: a normatív finanszírozásnak nincs alternatívája, és az elszámoltathatóságot is be kell emelni a rendszerbe. Utalva a felsőoktatási stratégiában rögzített közösségi főiskolákra, azt mondta: vannak olyan intézmények, amelyek fenntartásához alapvetően nem felsőoktatás-politikai érdekek, hanem vidékfejlesztési szempontok fűződnek. Ezt magukkal az intézményekkel is közölni kell - jelezte.

    Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szintén arról szólt, hogy elengedhetetlen a felsőoktatás átfogó reformja, amihez átgondolt koncepcióra van szükség. Nagyon komoly változtatásokra van szükség - fogalmazott, hozzátéve: a profilváltás, a párhuzamosságok megszüntetése elmaradt. Szerinte válság közeli helyzetben van a felsőoktatás, és kitért az elmúlt két évtized erőltetett integrációs folyamataira, a bolognai rendszer nem kellően átgondolt bevezetésére, és a forráskivonásokra. Szavai szerint az elmúlt öt évben a terület költségvetési támogatása reálértékén a felére esett vissza. Az elmúlt egy évben ugyanakkor pozitívum, hogy pacifizálódott a felsőoktatás, bár a struktúraváltás területén nem nagyon léptek előre. Hozzátette: a legnehezebb éven vannak túl, és reméli, hogy ennél csak jobb jöhet majd.

 

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.