Kultúra

Ne hagyja ki! – hétvégi ajánló

A Déri Múzeum kiállítása

Debrecenben, a Déri Múzeumba betérő látogató február 15-ig tekintheti meg az Egy korszak történelmi traumák között Kultúra és műpártolás 1920-1944 című vándorkiállítást, amely keresztmetszetét adja a múzeum rendkívül gazdag gyűjteményeinek. A tárlat utazó törzsanyagát, amelyet - értesülésünk szerint, ezen a héten már elszállítottak a múzeumból - egy nagyobb lélegzetű kiállítással kötötték össze a múzeum szakemberei. A kultúraértő közönség számára értékes rész, büszkén mondhatjuk: a „hazai” anyag, azonban még néhány hétig megtekinthető az érdeklődők számára.

Szilágyi Elek festőművész Holló László-díjat kapott

Szilágyi Elek festménye

„Gyakorlom a tartós hanyatt fekvést” – mondta magáról Szilágyi Elek (a barátainak Lekszi) a 80. születésnapja alkalmából rendezett kiállításon a DOTE Galériában. A művészt sokan ismerik önironikus humoráról, realisztikus bölcsességéről. Decemberben a tárlatnyitón átvehette a Holló László-díjat is. (Ez a legrangosabb képzőművészeti díj régiónkban.)

300 éve

XII. Károly svéd király története, aki 300 éve Debrecenben is járt

 

1714. október 28-án két kapitány érkezett Erdély határához Havasalföld felől, okmányuk szerint Peter Frisk és Erik von Ungern. Az előbbi valóban frissnek bizonyult, ugyanis november 11-én már a keleti-tengeri kikötőváros, Stralsund egyik kapuján kopogtatott és Carl Gustav Dücker tábornaggyal kívánt találkozni. Az őr, tekintettel az éjjeli órára, először elhessegette, ám, miután meghallgatta, hogy a kapitány szerint ezért a svéd városparancsnok miként bünteti majd meg, mégis Dücker hálókamrájába vezettette. A tábornagy öreg harcos volt, de bizonyára álmos. Így fordulhatott elő, hogy csak a jövevény rávezető magatartása után eszmélt rá: annak titulusa a kapitányinál kissé bővebb. Csakugyan, huszonhét elemből állt, közülük az első magyarul így hangzanék: Károly, Isten kegyelmével Svédország királya.

Nem csak régi KLTE-seknek

Salamon kiállítás

Nem csak az egykori Kossuth-egyetem régi (és mai) hallgatóinak, hanem minden művészetbarátnak ajánlja immár hetedik újévi kiállítását a Kossuth-egyetem Baráti Köre. A tárlaton Salamon Árpád szlovéniai grafikusművész munkásságába nyer betekintést az érdeklődő, a kiállítást H. Csongrády Márta Holló László-díjas fotóművész nyitotta meg.

Löfkovits Arthur, az igazi polgár mecénás

Debrecen városa az 1840. évi 29. törvény értelmében nyitotta meg kapuit a zsidók előtt, akik a környező településekről költöztek be. A cívis lakosok rövid idő alatt összebarátkoztak a zsidósággal, így az 1848-as forradalom és szabadságharc idején kiegyensúlyozott, jó viszony volt közöttük. Később a zsidóság egyenjogúsításának parlamenti emancipációs vitája idején szerte az országban pogromok zajlottak, Debrecenben nyugalom honolt.

Holló László-díj dr. Bakó Endrének

Bakó Endre könyve

Nagyon fontos, értékes könyvvel gazdagította nemrég Bakó Endre irodalom- és helytörténész, művészeti író a Holló Lászlóról szóló szakirodalmat. A halhatatlan, a régió máig legnagyobb ecsetmesteréről A hűség színei címmel írt összefoglaló jellegű munkát (Ethnica Kiadó, Debrecen, 2013.). 

Állandó kiállítás nyílik Horváth Teri színésznő emlékére Balfon

Sopron, 2014. január 6., hétfő (MTI) - Horváth Teri tiszteletére emlékszobát rendeznek be a Sopronhoz tartozó Balfon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő személyes tárgyait is bemutató állandó kiállítás a magyar kultúra napján, január 22-én nyílik meg a művelődési házban - közölte az MTI-vel Huszárné Nagy Cecília szervező.

 

Ötvenéves a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep

táncoló hajdúk

Hajdúböszörmény beírta magát a magyar művészettörténetbe. S nemcsak Káplár Miklós és Maghy Zoltán révén. (E két ecsetmesternek talán eséllyel jósolható halhatatlanság; pontosabban és helyesebben talán az, hogy róluk talán száz év múlva is fogják tudni némelyek - főleg a művészet határvidékén mozgók -, hogy kik voltak.) Beleírta a város a nevét a művészethistóriába azzal is, hogy nemrég ünnepelte művésztelepe magalapításának ötvenedik esztendejét.

Jégvirágzás - Tatár Ilona Éva verseskönyvéről

Vakarj meg egy újságírót, mindjárt kibújik belőle a szépíró. Valamikor a legtöbb költő és író zsurnaliszta is volt, az újságírás robotja jelentette számukra a megélhetést, meg annak lehetőségét is, hogy ha tolluk alól kiszökik egy vers vagy novella, könnyebben közre tudják adni. Ady, Móricz, Móra, Tömörkény, Krúdy nemcsak a belletrisztikának voltak legnagyobbjai, a sajtótörténetnek is.

Tóth Árpád: Köszöntő

Ma egy nagy debreceni költő, Tóth Árpád köszöntő című versét küldjük meg olvasóinknak a hét verseként, azt remélve, hogy vasárnapjukba becsempészhetünk néhány kellemes percet.

Oldalak