A Halloween ünneppel kapcsolatban hazánkban nagyon megoszlanak a vélemények, gyakran erős viták is gerjednek. Fölvetődik a kérdés, hogy nem piros betűs magyar ünnepként miért is van ilyen sok hódolója Magyarországon. Cikkünkben a „tökös” ünnep eredetét próbáljuk feltárni.
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a Halloween egy amerikai ünnep, amelyet az európai és a magyar társadalom átvett és utánoz. Valamint mindez csak a nagy amerikanizáció hatása, mint például a szerelmesek napjának, a Valentin napnak a megünneplése. Ez azonban téves gondolat. Bár köze van Amerikának a Halloween elterjedéséhez, de nem onnan származik, és végképpen nem amerikai ünnep. Az amerikai kontinens felfedezése előtt már jelen volt a Halloween Európában. Amíg Amerikát 1492-ben fedezte fel Kolumbusz, és 1507-ben Amerigo Vespucciban tudatosult, hogy ez egy új eddig felfedezetlen földrész, addig a Halloween napjának az ünneplése már Krisztus születése előtti évszázadokban jelen volt.
Vessük górcső alá, hogy honnan is ered a Halloween! Eredetileg ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban követtek. Az angolszász ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb démonok ceremóniája, a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene, Crom Cruach kultuszában gyökerezik. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ezen a napon, október 31-én látogattak el az élő emberekhez az alvilágból, illetve az esztendőben elhunytak lelkei ezen az éjszakán lépnek át a túlvilágba. Mert a világok közötti rés ezen a napon legkisebb.
A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett, és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. A kelta papok egy hegytetőn, a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény- és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, amelyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat. Később a Halloween teljesen összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepével, valamint a Lemuralia ünnepével, ami a római vallásban olyan esemény volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból.
A kereszténység elterjedése után az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították a korábbi szokások betiltása helyett. Így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepévé vált. Ez a nap az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-én tart. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor János frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte ezt a napot.
Mégis, hogy jön ide Amerika? - fogalmazódhat meg a kérdés. A kereszténységnek az évszázadok folyamán több problémával kellett szembenéznie, amelyek a kora újkori vallásháborúkban csúcsosodtak ki. Ekkor létrejött az Anglikán egyház, kezdődött meg a reformáció, majd a katolikus egyház megújulása is kezdetét vette. Ezek miatt a vallásháborúk sorra követték egymást Európában. Az itt élő emberek nem tudták a hitüket gyakorolni, ezért az Újvilágba menekültek, az Észak-amerikai kontinensre. Itt bármely vallás menedékre talált, nem gátolták őket a hitükben. Ezzel is magyarázható, hogy az Újvilágba emigrált emberek magukkal vitték ennek az ókori pogány szokásnak a maradványait, amely az évszázadok folyamán kicsírázott és fennmaradt az Észak-amerikai kontinensen. Itt az idők során az emberek között egyre népszerűbb lett az esemény, különösképpen a gyerekek körében, akik kosztümbe öltözve édességeket kérhettek a körülöttük lakóktól. Itt jelenik meg a híres Trickortreat! azaz a Csokit vagy csalunk!szokása.
Amíg Amerikában burjánzott az ünnep, addig Európában csaknem teljesen feledésbe merült. Az amerikai populáris kultúra, főleg a televíziónak az elterjedésével került ismételten napirendre Európában, azonban már megváltozott jelleggel. A vallásos eredete teljesen kikopott, és egy újfajta világi ünnepként tért vissza. Az emberek már nem a hallottaknak áldoznak, hanem egy olyan ünnepségként jelenik meg, amikor az emberek elszakadhatnak a hétköznapok gondjaitól és kikapcsolódhatnak. Ezen a napon jelmezbe bújhatnak, azonosulhatnak a kedvenc karakterükkel, és ezáltal elfeledhetik saját magukat, egy új identitást vehetnek fel.
Magyarországon a 2000-es években kezdte meg a hódítását, szintén a fiatalabb generáció körében. Az elmúlt évtized folyamán óriási népszerűségnek örvend nálunk is, ahol több jelmezkölcsönző, éjszakai szórakozóhely, szabaduló szoba, és egyéb más programok garantálnak szórakozási lehetőségek az emberek számára. Összegségében elmondható, hogy egy európai vallási ceremónia, egy amerikai kitérővel, világi ünnepként tér vissza az európai emberek életébe. Több mint kétezer év leforgása alatt. Ebben az „újrafelfedezésben” pedig megkerülhetetlen érdemei vannak az amerikai populáris kultúrának, amit Magyarországra is a televíziós műsorok, filmek, sorozatok, valamint a képregények hoztak magukkal.
Gyenge Imre
Új hozzászólás