Miniszterelnökünk március 26-án bejelentette, hogy a Seuso-kincsek visszatértek Magyarországra. Tizenöt millió eurót, azaz nagyjából négy és fél milliárd forintot fizettünk érte. De valami nincs rendben.
Már az első információk hallatán is kérdések merültek fel. Miért kellett fizetni, ha magyar tulajdon? Törvény szerint a magyar földben talált kincsek a magyar állam tulajdona, tehát a magyar jogszabályok szerint Magyarországé a Polgárdi közelében, a ’70-es évek elején megtalált, 4. századi, római kori, tizennégy darabos ezüst kincs. A jelenlegi tulajdonos egy amerikai testvérpár. 1993-94-ben pert nyertek egy new yorki bíróságon, így a leleteknek ők a jogos tulajdonosai. Más kérdés, hogy hogyan került hozzájuk az érték. A leleteket hogyan és kik csempészték ki hazánkból?
Orbán Viktor következő csúsztatása is kampányfogást sugall. A tizennégyből csak hét került vissza. Beszédében hangsúlytalan maradt ez a momentum. Egy rádióhallgató nyugodtan hihette, hogy minden kincs haza került.
Az ügyben furcsa Baán András, a Szépművészeti Múzeum vezetőjének szerepe. A kincsek miniszterelnöki átadásakor egy szóval nem említette azokat a feltételeket, amelyeknek köszönhetően hazánkban tudhatjuk a kincsegyüttes felét. Március 28-án a Hír24 Híradóban Bárdos András kérdéseire már elárult részleteket, de hangsúlyozta, az ügy több részlete titkos. Miért titkos? Akkor valami csak nincs rendben az ügylettel kapcsolatban? Mi az, amit a magyar állampolgár orrára nem szabad kötni? Csak sejteni lehet, hogy Orbánék előnytelen alkut kötöttek. Nem volt más a céljuk, mint kampányfogást csinálni a kincs hazahozatalából.
Most örülhet a nép, hiszen három hónapig ingyen nézhetik a kiállított ezüstöket. De milyen áron? Valójában mennyibe „fáj” nekünk az egész? Majd talán ötven év múlva megtudjuk.
somfer
Új hozzászólás