Nem csak lakótelepeken okoznak több évtizede problémát a letelepedett, csoportokban vergődő galambok. Nem is azzal van a gond, hogy feltakarítják a morzsákat, hanem, hogy bepiszkolják az utcákat, épületek homlokzatait, szobrokat, gépkocsikat (komoly károkat okozhatva a járművek fényezésében, szobrok, épületek állagában), és különböző fertőzéseket terjeszthetnek.
Debrecenben is sok helyen látni a nyomukat, ami persze a legforgalmasabb helyeken a gyalogosok szempontjából a legbosszantóbb.
Mintha megtanultak volna az emberekkel együtt, városban élni.
Általános tanács, hogy ne etesse, itassa őket senki, de sajnos ezzel még nem elkergethetők. Eddigi tapasztalat, hogy a város nem tesz semmit, bár igazából nincs is tökéletes megoldás ellenük.
Szakértők szerint hiába is tisztítanának meg egy-egy területet, hamarosan újabbak érkeznének.
A mérgezés, fegyveres vadászat sem kivitelezhető, az nem csak a galambokra lenne ártalmas, de jogilag sem megengedett, no, meg az állatvédők…
Külföldi, nagyobb városokban etetési tilalommal, esetleg természetes ellenségekkel, ragadozó madarakkal, sőt fogamzásgátló vegyi anyagokkal próbálkoznak, bár utóbbiak már a lakosságra és háziállatokra is veszélyt jelenthetnek.
Jó pár debreceni erkélyen különböző védekezési módokkal próbálkoznak: rácsozás, beüvegezés, védőháló, kitömött ragadozó madarak elhelyezése, lebegő, színes szalagok.
Bizonyára valamilyen szinten hatékonyak ezek a mechanikus eszközök, a baj csak az, hogy ezeknek a másik oldalán mi állunk. És mit látunk?
Dancsó Bettina
Új hozzászólás