Hazánkban és világszerte fokozódik a bizonytalanság a koronavírus miatt, az idő azonban sok esetben sürget. A végzős diákok például arra a kérdésre várják a mielőbbi választ, hogy mi lesz az eredetileg májusi-júniusi időszakra tervezett érettségi vizsgák sorsa. Végül nem kizárt, hogy a magyar rendszerváltás jól ismert kultuszfilmjének egyik jellegzetes mozzanata elevenedik meg.
1989, érettségi, Magyarország. A pártállami rendszer utolsó „óráiban” meglehetősen könnyedén jut hozzá a matematika feladatsor tételeihez a diákság egy része. A megoldások szokatlan sikere láttán a minisztérium él a jogos gyanúval, miszerint valaki a vizsga előtt kiszivárogtatta a feladatokat. Érkezik is a reakció az illetékesek részéről: a dolgozatok kiértékelése elmarad, újbóli tesztírásról azonban szó sincs, helyette az év végi osztályzatok kerülnek a bizonyítványba. A rokonszenves eljárás miatt alighanem mindenki irigyelte kicsit a felszabadult főhősöket. Legalábbis azok egészen biztosan, akik a legtöbb esetben csak vérrel és verítékkel tudtak eligazodni a matematika nevű tudományág kiismerhetetlen útvesztőjében.
A fenti jelenetet Török Ferenc Moszkva tér című kultuszfilmjéből kölcsönöztük, amely a rendszerváltás hajnalán érettségire készülődő fővárosi fiatalság mindennapjait mutatja be. Persze, az első szerelem, a gyors és könnyű pénzcsinálás, vagy épp a tervezett nyugati utazás sokkal jobban megmozgatja a szereplőket, mint a továbbtanulás, netán a küszöböt egyre intenzívebben rugdosó politikai-gazdasági-társadalmi átalakulás. No, de érettségizni csak le kell valahogy. Ebben pedig a film céltudatos éltanulói és a lezserebb, hanyagabb diákjai között is teljes és őszinte egyetértés bontakozott ki.
Vélhetően ezzel a minimum célkitűzéssel vágott neki a tavaly ősszel kezdődő tanévnek minden olyan középiskolás, aki előtt akkor még világos és megkerülhetetlen akadályként tornyosultak az érettségi vizsgák. Csakhogy március óta tombol a járvány Európa nagy részén, így a legtöbb országban bezártak az oktatási intézmények, s megkezdődött a távoktatás-távtanulás viszontagságos időszaka, amely újszerűségével és váratlanságával mindenki számára elővezette a maga kihívásait.
Az egészségügyi világhelyzet eközben tovább romlik, s egyelőre csak egyetlen biztos eszközünk van az enyhítésére, amely nem más, mint a már-már szólammá erősödő #maradjotthon. Hogy a májusi érettségire készülődő diákok a vizsgák eredeti időpontjában eleget tehetnek-e majd a hatóságok által is gyakran hangoztatott felszólításnak, egyelőre kérdéses. Márpedig ez a bizonytalanság egy gyermeklétből felnőttkorba lépéssel kísérletező, éppen annak (egyik) akadályát, az érettségit megugrani kívánó fiatal számára egészen idegtépő lehet.
Angliában egy fokkal könnyebb a végzősök élete, hiszen ott már eldőlt, hogy a vizsgákat elhalasztják, az eredményeket pedig a tanárok értékelése, a diákok egymáshoz mért teljesítménye, valamint a korábbi esztendők összesítése határozza meg. Avagy elég „moszkvateres” a megoldás. Persze plagizálással semmiképp sem vádolnánk a briteket, hisz csekély az esélye annak, hogy a döntést előkészítők és meghozók közül bárki is látta Török Ferenc alkotását.
Hazánkban egyelőre várnak a fiatalok, de vélhetően már közel a hivatalos döntés. Lehetséges forgatókönyvből többet is kidolgozott és megvizsgált az oktatási akciócsoport. Eközben pedig az oktatással foglalkozó eduline.hu szavazást indított, mely során a több mint százezer voksoló hetven százaléka amellett állt, hogy írásbelik és szóbelik lebonyolítása helyett az év végi osztályzatokat vegyék figyelembe az értékelésnél. Magyarán a nagy valószínűséggel diákok által formált többségi vélemény boldogan üdvözölné, ha a Moszkva tér Petyájához, Zsófijához és Ságodijához hasonlóan ismét egy diákbarát megoldás előnyeit élvezhetnék az érintettek.
Úgy hiszem, ha már a vírus az élet legtöbb pontját kíméletlenül megnehezíti, illik legalább ennyivel segítenünk a most érettségiző nemzedéken.
Tóth Sándor
Új hozzászólás