Farsang idején nemcsak említésre, terítékre is gyakran kerül a farsangi fánk. Történetéről több legenda is kering.
Többségében az, hogy Európából ered felfedezése egy jól megdagasztott tészta véletlen kisütéséből. Azóta kultúrtörténeti okai is vannak, például, hogy az év eleji böjtöt tápdús ételekkel vészeljék át. A böjt mára kiment a divatból, viszont a farsangi fánk maradt. Egyetérthetünk talán abban, hogy manapság sem múlhat el farsang legalább egyszeri fánk készítés nélkül, melyet már számtalan ízesítéssel, formában készíthetünk a népi szokásoktól függetlenül az év bármely szakában.
Íme, egy egyszerű, de hagyományos példa:
Hozzávalók: fél kg liszt, 2dl tej, 40 g élesztő, 50 dkg porcukor, 60 dkg olvasztott vaj, 5 db tojás sárgája, fél dl rum, 1 citrom reszelt héja.
Az élesztőt pici cukorral langyos tejben megfuttatjuk, majd a többi hozzávalóval egy lágy tésztát gyúrunk, hasonlóan a lángos tésztához, ezt is elég sokáig kell gyúrni, hogy laza, sima tésztát kapjunk. Duplájára kelesztjük, majd átgyúrom, és 1 órát kelesztem. Majd szaggatom, én pogácsa szaggatóval tettem (a legnagyobbal), és még 10-20 percet kelesztettem, majd forró olajban, fedő alatt kisütöttem, megfordítás után már nem fedem le. Ízlés szerint ízesíthető, díszíthető.
D. B.
Új hozzászólás