Az egyik legnagyobb hazai ódaköltő, aki ötvözte a klasszikus és a nemzeti elemeket. Példaképéhez, Horatiushoz hasonlóan legfőbb témái a vitézség, a szerelem és az arany középút eszméi voltak.
A hazafias műveiben a magyarság iránti aggodalmát fejezte ki. Az elégikus stílusú vallási, szerelmi, életbölcseleti, kedélyi, erkölcsi ódái a magányosságról, a megnyugvásról, a megelégedésről és a mulandóságról szóltak. Az egyszerű, közvetlen és természetes hangvétellel a modernebb, reflexiv műfajt részesítette előnyben. A legfensőbb eszmék, a nemzeti lét- és az emberiség legfőbb érdekeinek kifejezője volt.
Középbirtokos, régi nemesi családba született. Édesapja tanácsára csak 1788-ban kezdte meg a tanulmányait a soproni evangélikus líceumban, ahol többek között Kiss Jánossal alapította meg a Nemes Magyar Társaságot, az első magyar nyelvű diák önképzőkört. 1793-ban a katonaságba szökött, amit majdnem egy év után otthagyott. Sosem fejezte be a tanulmányait, de sokat olvasott, megtanult latinul és németül. 1794-től édesanyja halála után teljesen megromlott a kapcsolat az édesapjával. (Előző években is inkább Niklára utazott a nagybátyjához). Az elnyomástól szabadulni akarva 1799-ben megházasodott és a felesége kemenessömjéni birtokán önellátó életmódba kezdett. Bár a gazdasága sikeres volt, szenvedett a közélet távolságától.
A 20 éves kora óta írt verseit 1803-ban Kis János küldte el Kazinczy Ferencnek, aki a bíztatására való választ 1808-ban kapta meg verseskötet formájában, továbbá levelezőtársak lettek. Attól az évtől kezdve Niklán gazdálkodott, ahonnan ritkán mozdult ki. 1810-ben műveinek kiadása ügyében Budapesten ismerkedett meg többek között Szemere Pállal és Kölcsey Ferenccel. 1812-ben Bécsben készíttetett képet magáról leendő kötetéhez. 1813-ban és 1814-ben Budapesten több híres költővel kötött barátságot. 1817-ben Festetich György tiszteletére rendezett első helikoni ünnepélyre kapott meghívást. Nem sokkal később a Tudományos Gyűjteményben Kölcsey igazságtalan recenziót közölt róla, ami mögött Kazinczyt sejtette, ezért 3 évig nem leveleztek. A kritika folytán a poétizmus évekre kedvét szegte, ellenben az irodalmi és az esztétikai ismereteit bővítette, hogy a bírálatra válaszolhasson. Az első effajta írása nem sikerült olyan jól, hogy megjelenhessen a Tudományos Gyűjteményben. 1825-ben ugyanott publikálta az „Észrevételek Kölcsei recenziójára” című alkotását. Erre Kölcsey megváltoztatta korábbi nézeteit. Tovább foglalkozott a tudományokkal és kiadta A versformákról című művét.
1830-ban a frissen alakult Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsa első vidéki rendes tagjává választotta. 1833-ban tette közzé a „Poetai harmonistica” című értekezést, amiben kifejtette a költészettel kapcsolatos nézeteit. A klasszicizmus esztétikáját részesítette előnyben, mivel a világban az egyetlen állandóságnak a harmóniát vélte. Abban az évben írta meg A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul című disszertációját, majd 1834-ben a Kriticai leveleket, amin 5 éven át dolgozott. Betegségei miatt Balatonfüredre és budai gyógyfürdőkbe járt. Gyakran látogatta a Tudós társaság üléseit és a Budapestre való költözést is tervezte, amit már nem tudott megvalósítani. Tiszteletére Kölcsey mondott beszédet az Akadémiában, majd ugyanott a bocsánatkérő emlékiratot Helmeczy Mihály olvasta fel. 1843-ban Somogy megye rótta le kegyeletét. 1860-ban a niklai temetőben a sírjához emlékoszlopot emeltek. 1876-ban Szombathely és Egyházashetye születésének 100. évfordulójára szülőházát emléktáblával avatta fel.
Osztályrészem
Partra szállottam. Levonom vitorlám.
A szelek mérgét nemesen kiálltam.
Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben
Izzada orcám.Béke már részem: lekötöm hajómat,
Semmi tündérkép soha fel nem oldja.
Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe
A heves ifjút!…
Csak te légy vélem, te szelíd Camoena!
Itt is áldást hint kezed életemre,
S a vadon tájék kiderült virány lesz
Gyenge dalodra.Essem a Grönland örökös havára,
Essem a forró szerecsen homokra:
Ott meleg kebled fedez, ó Camoena,
Itt hüves ernyőd.(1776, Egyházashetye – 1836, Nikla)
Nádai Nikolett
Új hozzászólás