Milyen a debreceni közlekedés? Akár egy szóval el lehet intézni: pocsék. Hazánk más tájain élő ismerőseim, a cívisvárosba mindig egy adag drukkal érkeznek. A korábbi évek rossz tapasztalatai óvatosságra intik. Pesti rugalmas, dinamikus és mégis korrekt közlekedési morállal példálóznak.
A főváros megfelelő utakkal van ellátva, amelyek biztosítják a folyamatos haladást, fölösleges néhány méternyi előny érdekében kockázatos manőverekbe bocsátkozni. Miskolcot szintén emlegetik. A borsodi székhely zöldhulláma országos hírű. Nyugodt, egyenletes haladást biztosít, az autósoknak megint csak nem érdekük a sűrű sávváltás, előzgetés.
A debreceni helyzet sajnos sokkal rosszabb. Összehangolatlan lámpák, a várost elkerülő körgyűrű hiánya, sok utca szűk áteresztőképessége sokakat a KRESZ szabályok megszegésére késztetik. A példák hosszasan sorolhatók. A Füredi utcáról a Simonyi útra balra nagyívben kanyarodást biztosító sávból gyakran előznek be a Hadházi utca irányába. Ugyancsak abban a kereszteződésben táblák figyelmeztetik a kerékpárosokat, hogy a gyalogátkelőhelyen történő átkelés előtt szálljanak le, és járművüket gyalog tolják át. Nagyon kevesen tesznek így. Gyakori az elsőbbségadás elmulasztása. Elébe vágnak a szabályosan közlekedőknek, akik két lábbal kénytelenek fékezni az összeütközés elkerülése érdekében. Ha szóvá teszik, a szabálytalankodók mindennek lehordják, csak jó fiúnak nem nevezik. A KRESZ-t sértők tipikus magatartása a merev előrefigyelés. Nem akarnak tudomást venni a veszélyeztetettek méltatlankodásáról. Viselkedésük azt üzeni: le vagy ejtve. Az irányjelző nélküli sávváltás lassan országos mozgalommá válik. A kanyarodást is egyre ritkábban jelzik. A Faraktár utcai LIDL parkolójába befordulást biztosító sávból megint csak rendszeresen vágnak a szabályosan várakozó és zöldre induló autók elé. Négysávos úton egyre gyakoribb, hogy kerekük közé veszik a szaggatott vonalat, lehetetlenné téve az előzést. Negyvennel cammogva feltartják a forgalmat. A Mikepércsi úton a kamionok (főleg a románok és lengyelek) kilencvennel döngetnek a belső sávban. Az előttük haladókat szinte letúrják az útról, hangos kürtöléssel fejezik ki nemtetszésüket, ha a lakott településen belül megengedett sebességgel csordogálnak. A Faraktár utcai felüljáróra, főleg esténként, éjszakánként, nyolcvan-száz kilométeres sebességgel rontanak fel az autók. A Kossuth utcáról a Széchenyi utcára csak egyetlen sávon lehet átjutni. A Piac utca előtt az autósoknak a külső sávba muszáj sorolniuk. Szinte minden lámpaváltásnál akadnak kamikázé vezetők, akik megelőzve az idejében besorolókat, kamikázé módjára vágódnak be az átjutásra várók közé. Rendkívül agresszíven vezetnek a BMW-s sofőrok. Szinte egyetlen közlekedési szabályt sem tartanak be. A biciklisek se szentek. Külön bosszantó, amikor bringás a Kassai úton a belső sávban karikázik. A kiépítetlen kerékpárút-hálózat miatt gyakran kényszerülnek járdára, forgalmas utakra. Egyik sem életbiztosítás. Megint csak a közlekedési morált jellemzi, hogy a biciklisek a járdáról körültekintés nélkül hajtanak az útra, majd a következő zebránál az átkelést választják, hogy derékszögbe fordulva a piroson tekerjenek tovább.
Hosszasan sorolhatók a hasonló szabálysértések. Kisebb csoda, hogy súlyosabb balesetek nem történnek. Több önmérsékletre, szabálytiszteletre volna szükség, a városnak pedig jobb közlekedési lehetőségeket kellene biztosítani. No, és azért a rendőrségnek is lenne némi dolga.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás