Az emlékezés fala Olaszliszkán

Olaszliszka jelképe a római katolikus templom

Olaszliszka Bodrogparti település. Első említése 1239-ben történik Lyska néven. Nevének előtagját olaszok betelepítése révén kapta. IV. Béla királyunk a tatárjárás után hívta őket a vidékre.

A település kétes hírnévre tett szert, amikor 2006-ban helyiek meglincselték a vétlen Szögi Lajos tanárt, aki gépkocsijával elsodort egy, az utcára figyelmetlenül kiszaladt kislányt.

A helyiség érdeklődésre számot tartó építménye a római katolikus templom, egyben Liszka jelképe. Első formában történő megépítése gótikus stílusban történt, majd a 19. században alakították barokká.

Másik érdekessége a Traktér. Ötszázéves épület. Terebesi pálos szerzetesek kolostorának emelték, később királyi dézsmaszedők lakhelyévé vált, a 18. századtól postaállomás és vendégfogadó. Neve ebből az időszakból ered: a trakta és a hely fogalmakat egyesítették. Jelenleg mostoha sorsa ítélt. Már csak falai állnak. Belterét méteres gaz, akác- és mogyorófák uralják. Szenes Iván zeneszerző lányának, Szenes Andreának a tulajdona. Jövője egyelőre kilátástalan.

Aki Olaszliszkán jár, nem hagyhatja ki a zsidó falat sem. A 2015-ben, a volt zsinagóga romjain valamennyire épen maradt nyugati falát építették át emlékművé, de keleti maradványai is láthatók.

A zsidók a településen az 1600-as években jelentek meg. Főleg Galíciából érkeztek. Kézműiparral, kereskedéssel foglalkoztak. Az 1800-as évek elejére létszámuk az ezret közelítette. Szükségszerűvé vált egy méltó imahely létesítése. Az ötszáz fő befogadására képes zsinagóga 1875-re készült el.

Az olaszliszkai zsidóság aranykora a 19. századra esett. A helyiek az 1840-ben érkező Friedman Herschelét választották rabbivá. Mesterének, Teitelbann Mózes életformáját hozta magával. Ez az egyszerűség, puritánság. Fizetésként is mindössze havi egy forintot kért. Házát alapok nélkül építtette, hogy ebben is közös sorsot vállaljon követőivel.

Herschele nemcsak életformát hozott, hanem a haszidizmust is. A haszid a heszed héber rokon változatából ered. Jámbort jelent. A magyar zsidóság 1868-ban kettévált. Ortodox és neológ irányzat közül a haszidizmus az ortodoxiához állt közelebb. Vallási életük középpontjában a rebbe, a cadik, a csodarabbi áll, akihez százával zarándokolnak a hívek, hogy lelki bajaikra gyógyírt, anyagi gondjaikra bölcs tanácsokat kapjanak. A rebbék nemcsak vallási kérdésekben, de a mindennapi élet perpatvaraiban is döntőbírók. A haszidizmus négy alapelemet tartalmaz: Isten előtt nem a tudás, nem a törvények szigorú betartása a fontos, hanem az odaadó szeretet, a jóakarat és a lélek tisztasága. Nem önmegtartóztatással, nem szomorúsággal, hanem őszinte örömmel, tánccal-dallal kell szolgálni az Urat. A dvekut, vagyis a Teremtőhöz való ragaszkodás, fontos. A zsidó ember nemcsak a Tóra 613 kifejezett parancsolatának teljesítésével szolgálja az Urat, hanem minden hétköznapi cselekedetével is.

A fiatal rabbi lelkesen terjesztette a haszidizmust, központot alakított ki. A 19. század második felére zarándoklati állomás lett.

Az olaszliszkai zsidóság másik meghatározó személyisége Friedlander Herman. A nagytiszteletű tudóst, tájékozott embert csodarabbinak tartották. Ezt egy cselekedetével érdemelte ki. 1920-ban svájci tőzsdések keresték fel. Tanácsokért jöttek. Miután hazájukba visszatértek, rövidesen gazdagokká váltak. Azzal magyarázták, hogy megfogadták a rabbi tanácsait.

A második világháború során, 1944. április 13-án a csendőrök 66 zsidó családot tereltek össze, deportálták koncentrációs táborokba. Mindössze tízen tértek vissza, de rövidesen elvándoroltak. A zsinagóga hívek nélkül maradt, romlásnak indult. Pusztulását a környékbeliek gyorsították. Amit lehetett, elhordtak. Még a falakat is.

Jancsó Miklós 1965-ben, 1978-ban és 1986-ban forgatott Olaszliszkán, ahol rögzítette a zsinagóga folyamatos pusztulását. A „Jelenlét” c. sorozat számára készített epizódok üzenete egyértelmű: emlékezzünk az elhurcoltakra, valamint minden rémtett, pusztulás ellenére a hely kitörölhetetlenül része a zsidó örökségnek.

Az emlékhely a Csodarabbik útja egyik állomása. Látogatható.

Forrás: Wikipédia, Olaszliszka honlapja

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.