Nincs könnyű helyzetben vasárnap este óta a DVSC vezetése. Elgázolták a Gyirmótot, kitömték őket a debreceni legények, mint Mariska néni a szalmazsákot Győr mellett. Az eset tipikusan a ha van rajta sapka azért, ha nincs azért szindrómát okozza.
Kondás Elemér kínos távozása után valós, hogy nem lehetett azonnal trénert találni, ezért adva volt „Herczeg Bandi” - bocsánat mester a bratyizásért -, aki már csak becsületből is, de egyetlen meccs erejéig vállalta a megbízást.
Aztán már a hét elején azt nyilatkozta, hogy újra élvezi a kispad közelségét, a csapat is feldobódott, mint ama kő a költeményben, izgatottan várták az újonc ellenfelet.
Aztán következett némi örömfoci, olyan, amilyet mostanság nem láttunk a Nagyerdőben. Gyanítom, hogy a drukkerhad java a régi-új edző miatt ült le a sky székekre, szünetben mindenki hátsója úgy nézett ki a hőség okán, mint amikor az urológián ellopják a beteg elől a kacsát. Ez azonban nem érdekelt senkit, Tiszáék mentek, mint a güzü, és négyet rúgtak a dunántúliak hálójába. Köztük akadt olyan kapásgól is - Korhut jóvoltából -, melyről külhonban is felsőfokban beszélnének, már, ha a San Siróban, vagy az Old Traffordon esett volna.
Zúgott a vastaps a kilencven perc után.
A fiúk nem lettek jobbak, ugyanúgy elpattant az a fránya labda, néhányszor hosszúra sikeredett az átadás, szabálytalan volt egy-két belépő, mégis, valami más lengte be az állatkert közeli ájert. Nem az oroszlán ketrecének illatát hordta a szél, hanem a szívet melengető már-már alázatosnak nevezhető akarást.
Jó, tudom, elájulni nem kell, hogy egy tavaly még második ligás egyletet kötelezően legyűrtünk, de ez mégis valami más lett.
És itt van bajban a Szima stáb. Mert ez nemcsak egy s(z)ima derbi volt. Herczeg hatott a srácokra. Na, most a pletyka azt suttogja, a héten érkezik az újabb edző, aki majd gatyába rázza a társaságot. Állítólag annak a Selymes Tibornak van a legnagyobb sansza, aki egykoron a Loki hátvédje volt, többszörös román válogatott, edzői karrierje azonban az elmúlt másfél évtized alatt nem került be a Guinness rekordok könyvébe. Nem szeretném ismeretlenül megbántani, de az tény, ha ő, vagy bárki érkezik, eltelik néhány hét, amíg kiismeri a csapatot, ha külföldről jön, a többi tizenegy egyesületet is.
Mi a megoldás? A négy nulla kiváló ajánló levél. Igaz, Herczeg András a meccs utáni sajtótájékoztatón is kijelentette, ő csak olyan beugró, mint annak idején Uray Tivadar helyett Ladányi Ferenc az Ügynök halálában. Kár.
Én mégis amondó vagyok, jó lenne valami kompromisszumot találni és maradásra bírni a DVSC korszak legsikeresebb edzőjét. Legalább decemberig. Mert most úgy tűnik, felszakadt a gát, játék van, szerintem közönség is lesz, hogy Kondás Elemért idézzem: „mentek a fiúk becsülettel”. Az akadémiát addig viszi majd más, természetesen úgy, hogy Bandi bá' azért marad a főnök, csak most másért járna Pallagra.
Két hete ugyanezen hasábokon azt írtuk, kell a Herczegi csók a Csipkerózsika álomból történő felébredéshez. Mert nehogy már a boszorkány helyett megint mi harapjunk az almába!
Lokista
Új hozzászólás