Bár a fák és a papír előbb léteztek, mint a modern technológia, mégis a XXI. század emberének fontosabbá vált az utóbbi, mint az előbbi. Ahogy halad az idő, annál gyorsabban fejlődik a műszaki tudomány, és minél több az eszköz és a fejlesztés, annál jobban határozza meg az életünket az okos készülékek használata.
Szinte fogságban tartanak az okos telefonjaink és hordozható számítógépeink. Naponta több órát vesz el az életünkből ezeknek az eszközöknek használata, és állítom, ebből igen sok idő az, ami értelmetlen videók vagy posztok görgetésével telik. Ez nem ítélkezés, ez tény. Személyes tapasztalatom is van erről. Azok táborát erősítem, akik naphosszat ülnek vagy a gép előtt vagy a telefonjuk felett, és ha nem is történik semmi, akkor is hozzányúlok, hátha. Hátha valaki reagált valakinek a valamilyen bejegyzésére, és én megnézhetem egy másodperc alatt, hogy aztán visszatérjek újra a várakozáshoz.
Amikor a telefonomat bámulom – mert lényegében csak ezt teszem (mind ezt tesszük) –, olyan érzésem támad, mintha köd szállna az agyamra. Bizonyos tudatmódosító szereknek ilyen a mellékhatása, és ha már a drogoknál járunk, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez is csak egy függőség. Ma már szinte bármire rá lehet szokni, akár videójátékokra, akár a telefonjaink folytonos figyelésére.
A ,,szoktál olvasni?” kérdésre megszokott lett a válasz, hogy ,,nem”. Ha valaki mégis az olvasás felé venné az irányt, már ő sem egy könyvesbolba megy, mondván „minden fenn van az interneten”, és bár a könyvek online letöltése nemhogy engedélyköteles, de egyenesen tilos, így is több ezren ezt az utat választják. Én is olvastam már elektronikus könyvet, és meg tudom érteni azokat, akik nem tudnak költeni rá, de sokan csak az egyszerűség miatt töltenek le valamit. Már nem elterjedtek a sorok a könyvesboltoknál, már mindenki megszokta, hogy az otthona kényelméből bármit meg tud tenni, és a könyv nem is egy ruhadarab, amiért el kell menni felpróbálni. Ha ráadásul ingyen hozzájuthat, az számára öröm. Költheti másra azt a pénzt.
Megannyi csodás eszközt, felfedezést és újítást hozott magával a modern világ, amikor beköszöntött a technológia kora. Levette a terhet sok ember válláról, és mindenki hirtelen elkezdett mással foglalkozni. Időközben átalakult a társadalom, más ügyek, tevékenységek váltak fontossá. A telefonjainkon már nem csak hívni tudtunk, de élni is.
Ezzel együtt háttérbe szorultak a fizikai kapcsolatok, ha sok a dolgunk, a gyerekért már nem felmegyünk az emeletre, hogy kész az ebéd, hanem írunk a közös családi csetcsoportba. Miközben találkozón vagyunk, már nem a másik fél a legfontosabb, hanem a többiek, akik miatt egyet rezgett a telefon. Biztos fontos dolgot írt. Biztos. Szemben a partnered, aki szintén nem rád figyel, hanem a kijelzőre. ,,Nahát, milyen vicces ez a videó!” – gondolja.
Szépen lassan rabjává válunk egy tenyérnyi eszköznek, míg elfelejtünk kommunikálni, beszélgetni személyesen. Hiszen miről is váltsunk szót élőben, ha minden nap mindent lepötyögtünk egymásnak a messengeren.
A figyelmünket is elveszi sok mindentől, nem véletlenül van jelen sok háztartásban az internetkorlátozás, hogy ne menjen a tanulás rovására. A felnőtt ember felett pedig senki nem ugrál, hogy azonnal tegye le a telefonját, tehát ezt a döntést saját magának kell meghoznia.
Ismert fogalom lett a digitális detox, amit sok honlap megoldásként kínál a telefonfüggőségre, viszont nagyon kevesen csinálnak. Egyszer kipróbáltam, egy hétre leraktam a telefont még általános iskolában. Működött és pár hete ismét felötlött bennem, mi lenne, ha. Itt szembesültem a ténnyel, hogy igen kreatív tudok lenni magammal szemben is, ha kifogásokról van szó. A barátnőmet, hogy érem el? A fodrász szólt, hogy írjak neki! Nem tehetem!
A telefonba be van építve egy olyan menüpont, hogy digitális egyensúly, ami figyeli, mennyit használod a készüléked és mire. Aki akarja, annak be lehet állítania, hogy egy időpontban egyszer csak lekapcsoljon az internetről és az alkalmazásokról. Remek ötlet azok számára... mindenki számára.
Találja meg mindenki a saját digitális egyensúlyát! Menjetek ki a szabadba, jön a jó idő! Beszélgessetek egymással vagy csak nézzetek hosszasan egymás szemébe és kapcsolódjatok! Hagyjátok otthon a telefonokat! Élvezzétek a csendet, amit az eszköz hiánya hoz magával!
Szabó Alexandra
Új hozzászólás