Az átlagmagyarnak Erdélyről elsőként Trianon jut eszébe, majd csak utána a természeti szépségek, bakancslistás felkeresni valók.
Jómagam, bevallom Transsylvania szerelmese vagyok. Megmásztam a Bihar-hegység, Radnai-havasok hegyeit, a Székelykövet. A berethalmi erődtemplomtól, a tordai római katolikus templomon át az 1695-ben fából emelt batizai ortodoxig számtalan helyen jártam. Erdély múltja, sokszínűsége rabul ejtett. Ezért is vettem kezembe megkülönböztetett érdeklődéssel Halmos Sándor: A nyugati és keleti kultúra hatása Erdélyre a honfoglalástól 1945-ig c. könyvét.
Halmos Sándor a debreceni zsidóság meghatározó személyisége. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem nyugalmazott docense, a Debreceni Zsidó Hitközség nyugalmazott ügyvezető igazgatója. Évtizedeken át kulturális és oktatási területen dolgozott. Bevallása szerint kb. négyezer cikket írt, komolyabb, főleg a zsidó vallással foglalkozó munkáinak se szeri, se száma. Évente publikál a Keresztény-Zsidó teológiai évkönyvbe, illetve a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlébe. Könyvei eddig nem vagy eddig részben megkutatott vallási területek összefoglalói.
A szerző az utóbbi hónapokban nagy lelkierőről tett tanúságot. A Covid vírus őt is megtámadta. Egy hónapra kórházba került. Poszttünetként szinte járásképtelenné lett, ám akaraterejével testi szenvedésein felülemelkedik. Friss elmével újabb alkotáson dolgozik. Önéletrajzát írja.
Most megjelent könyve nem előzmények nélküli. A szerző korábban két, partiumi vármegye, Bihar és Szatmár zsidó vallási emlékeit dolgozta fel. Ezek folytatásaként fogható fel a most megjelent munka. Tíz év kutatómunkájának eredménye. A nem tudás tudása az igazi tudás. Aki tudja, mit nem tud, de tudja, mit és hol kell keresnie, annak eredménye csak egy, például a szerző által készült alapos kultúr- és vallástörténeti alkotás lehet.
Az olvasó vastag, súlyos könyvet tarthat kezében. Háromszázharmincegy oldal tele adatokkal, információkkal. Ökumenikus munka, mint ahogy Erdélyt is az évszázadok során a vallási türelem, unió jellemezte. E közösség jegyében a könyv első két fejezete a terület jellemző vallásainak rövid történetét taglalja, valamint általános kulturális, társadalmi áttekintést ad. Örvendetesen bőséges az egyes építményekről ismereteket nyújtó rész. Egyfajta multikulturális kivonatot nyújt Erdély évszázadairól.
A szerző természetesen főképpen a zsidóság életének, vallásuk elfogadtatásának küzdelmeinek bemutatásával foglalkozik. Az erdélyi zsidóközösség kialakulása a 17. századra tehető. A 20. századi erdélyi zsidó közösség pedig a 18-19. századi betelepedések nyomán alakult ki. Zsidó telepeseknek először 1623-ban Bethlen Gábor fejedelem adott kiváltságlevelet. Eleinte jog- és vallási korlátozások elszenvedői. Polgári egyenjogúsításukra egészen a 19. század második feléig kellett várni. A letelepedett zsidók elmagyarosodtak. Erre utal a fejezet címe is: „Erdélyben a zsidók magyarul halnak”. Az erdélyi zsidóságot megyénként, településekre lebontva mutatja be. Mindenütt megemlíti a még meglévő műemlékeket, emlékhelyeket, temetőket. A szerző külön figyelt azokra az adatokra, melyeket Trianon következményeként elszenvedett veszteségekre utalnak. Szót ejt a Romániában az 1920-as évektől megjelenő antiszemitizmusról. A kisebbségi lét keserveit a vallási megkülönböztetés is nehezítette.
A szerző a témát számtalan, fekete-fehér fényképpel illusztrálja. A mű tizenkét és fél oldalnyi bibliográfiát ismertet. Jelzése a lelkiismeretes, aprólékos, körültekintő kutatási tevékenységnek.
Végül is, miért olvassák e könyvet?
A könyv minden során érződik a szerző zsidósággal való elkötelezettsége. Erdélyt meglátni, megszeretni egy életre szóló élmény. Erdély történelmünk része. Minden magyarnak hazafias kötelessége eljutni oda. Hézagpótló munka. Szerteágazó információkat tartalmazó tudományos mű. A könyv forrásainak felkutatása, adatok összegyűjtése, a téma megírása hatalmas teljesítmény. A tudás, türelem és kitartás eredménye.
Halmos Sándor: A nyugati és keleti kutúra hatása Erdélyre a honfoglalástól 1945-ig. A zsidók Erdélyben magyarul halnak, Magánkiadás, Debrecen 2021, 331.o.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás