A szokásos

            Semmi új nincs a nap alatt, legalább is a magyar focit illetőleg. Az Európa Ligában (EL) Diósgyőrnek lesz még egy kínosnak ígérkező látogatása Krasznodarban, aztán vége.

            Csapataink már nem állnak harcban. A Fradi és a Győr könnyen feledhetően búcsúzott az EL küzdelmektől. A Diósgyőr legalább ment még egy kört. Az orosz Krasznodar csapata azonban túl nagy falatnak bizonyult, amikor a vendégek a Nagyerdei stadionban ötöt gurítottak a vendégségben focizó vendéglátóknak. Idegenben hetet kellene berámolni, kapott gól nélkül. A magyar focit ismerők közül van, aki mer fogadni egy ekkora arányú győzelemre? Ugye, nem?

            A honi szurkolók a Lokiban reménykedtek. Nem valami eget verő optimizmussal várták a visszavágót, de némi alapja azért volt. Az amúgy erősen vergődő csapat legalább minimális előnnyel utazhatott a fehérorosz Boriszovba. Az eredményt ismerjük.

            Az európai kupák következő selejtező körébe egyetlen magyar együttes sem jutott. Évek óta ugyanaz a helyzet. Verhető csapatok ellen szenvedtek a honi tizenegyek. Hiába a verbális bizonygatás, a hathatós politikai, pénzügyi hátszél, nincs fejlődés.

            Az európai pályákra kijutó honi csapatok nem is egy, hanem két ellenféllel játszanak. Egyszer ott vannak a vendéglátók, másrészt az alakulatok saját maguk ellenségei is. Önmagukat sem képesek legyőzni. Ezt bizonyította a BATE Boriszov – Loki meccs is. Két teljesen fölösleges szabálytalansággal kiállíttatta magát Bouadla. Utána hiába valónak bizonyult a piros-fehérek hősies küzdelme. Elbuktak. Ne kenjük a balszerencsére a 94. percben bekapott, mindent eldöntő gólt. A középpályás könnyelműsége a kupaszereplés befejezését eredményezte. Különben sem láttam olyan magyar csapatot, amely emberhátrányban, számára megfelelő eredményt lett volna képes elérni. Boriszovban sem történt másképp. Amikor leginkább szükséges a koncentrálás, a játékosok akkor követik el a legkapitálisabb hibákat, amelyeket a mérkőzés lefújása után képtelenek megmagyarázni. Szokták mondani: a mérkőzések fejben dőlnek el. A hazai csapatokra inkább a fejetlenség jellemző. A Loki meccs különben nem idegenben ment el. Mint látható volt, a BATE egy verhető csapat. Debrecenben legalább három gólt kellett volna rúgni, akkor nyugodtan kibekkelhették volna a továbbjutást… De nem.

           Ez a Loki valahogy nem akar összeállni. Idegenbeli vergődések, a hazai szenvedések a baj első jelei, ami már konkrétumban is jelentkezett, a Bajnokok Ligája sorozatból kiesés formájában. Megint marad a szokásos célkitűzés: az NB I, a Ligakupa és a Magyar kupa megnyerése. A sikerre kiéhezett debreceni szurkolók többre vágynak, de jövő nyárig nem teljesülhetnek álmaik.

          A BL szereplés elmaradása nehézzé teszi a Nagyerdei Stadion bevételi terveinek teljesítését. Bízzunk abban, hogy az Európa Ligára megemberli magát a társaság, mert az üzleti tervben teltházas mérkőzések sokaságával számoltak, de nem hiszem, hogy egy Debrecen – Dunaújváros meccs megtöltené az arénát. Valahogy a stadiont működtető társaság is úgy kalkulált a bevételekkel, mint a debreceni önkormányzat. Köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A sikeres BL szereplés elmaradása okán a költségvetést módosítani, a realitásokhoz igazítani szükségeltetik.

 

 

                                                                                                   Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.