A húsvéti hagyományok nem mindenhol jelentik ugyanazt, mint nálunk. Néhány országban egészen rendhagyó tevékenységeket végeznek az ünnepek alatt.
1991-ben Ausztráliában elindult egy kezdeményezés, amely szerint a húsvéti nyuszit húsvéti erszényes nyúlra cseréljék le. Az országban ugyanis a nyulak kártevőnek számítanak, amik tönkreteszik a termőföldeket és a termést is. Így Ausztráliában a nagy cégek csoki erszényes nyulakat dobnak a piacra, ezzel egyébként segítve a veszélyeztetett faj helyzetét is.
Az olaszországi Firenzében a helyiek egy 350 éves húsvéti hagyományt ünnepelnek, ami „Scoppio del Carro” néven fut, ami annyit tesz, hogy a szekér robbanása. Húsvétkor Firenze polgárai feldíszítenek egy szekeret, amit rogyásig pakolnak tűzijátékkal, majd ezzel végigvonulnak a város utcáin, színes 15. századi jelmezekben. A túra a firenzei dómnál ér véget, ahol is az érsek a húsvéti mise közben meggyújtja a kanócot, majd a szertartás végén körbeállják a „felrobbanó” szekeret és gyönyörködnek a tűzijátékban. Az első keresztes-hadjáratig nyúlik vissza a hagyomány eredete, és a bő termést hivatott biztosítani.
A finn gyermekek húsvétkor boszorkánynak öltöznek és csokoládétojásokat kéregetnek az utcán, elmaszkírozva, sálakkal a fejükre tekerve, tollakkal ékesített fűzfagallyakkal a kezeikben. Az ország nyugati részén húsvétvasárnap máglyarakásokat gyújtanak, ami egy ősi északi szokásra vezethető vissza. Eszerint a lángok elijesztik a nagypéntek és húsvétvasárnap között seprűn repkedő boszorkányokat.
Akárcsak nálunk, Lengyelországban is nagy hagyománya van a húsvéti locsolkodásnak; természetesen a régimódinak. A fiúknak húsvéthétfő a Śmigus-dyngus napja, amikor is igyekeznek meglocsolni a lányokat lehetőleg minél több vízzel, ehhez pedig vödröt, vízi pisztolyt vagy más, erre alkalmas eszközt sem félnek felhasználni. A hagyomány úgy tartja, hogy az a lány, aki csurom vizes lesz, egy éven belül megházasodik. A hagyomány egy Mieszko nevű lengyel herceg megkereszteléséhez nyúlik vissza egészen 966-ig.
Ha erre jársz húsvéthétfőn, üres gyomorral gyere ebbe a városba! – hirdeti a franciaországi Haux városa. Amikor ugyanis Napóleon a hadseregével Dél-Franciaországon keresztül masírozott, megállt egy kisvárosban és omlettet evett. A hadvezérnek annyira ízlett az étel, hogy elrendelte a város lakóitól, hogy reggelre készítsenek egy óriási omlettet a tojásaikból a hadseregnek. Ez a hagyomány ma is él: minden évben a város főterén egy több mint 4500 tojásból készül és körülbelül 1000 embert lát el.
A nagyszombatra virradó reggelen Korfu szigetén biztosan hamar kelnek az emberek. A sziget lakói ugyanis a hagyomány szerint reggelente cserépedényeket dobálnak ki az ablakaikból. Egyesek a velenceiekhez kötik a hagyomány eredetét, akik az újév első napján kidobták az összes régi dolgaikat. Mások úgy tartják, hogy a „szertartás” a tavasz köszöntését jelenti és azt, hogy az új termést már új edényekben tárolják majd.
Norvégiában az eddigieknél is furcsább szokások vannak Húsvétkor. Ebben az országban ugyanis az emberek krimi regényeket olvasnak, amiket kifejezetten húsvétkor adnak ki, norvégul Paaskekrimmeneket. A hagyomány 1923-ban fogant meg a norvégokban, amikor is egy könyvkiadó cég elkezdte reklámozni a legújabb krimi kötetét az újságok címlapjain. A reklám annyira hasonlított az igazi hírekhez, hogy az emberek nem tudták megkülönböztetni őket.
Nagypénteken a Pápa a Kereszt Útjáról emlékezik meg a Colosseumban. Egy hatalmas, égő fáklyákkal díszített kereszt világítja meg az eget. A misét nagyszombat estéjén tartják, majd húsvétvasárnap több ezer látogató gyűlik össze a Szent Péter téren, hogy láthassák a Pápát, ahogy áldását adja ’Rómára és az egész világra’.
Ha Csehországban és Szlovákiában járunk, jobb, ha néha-néha a hátunk mögé nézünk. Van ugyanis errefelé egy hagyomány, miszerint húsvéthétfőn a férfiak saját kezűleg, szalagokkal díszített fűzfaágakkal csapkodják meg a hölgyeket. A legenda úgy tartja, hogy a fűzfa az első fa, amely virágba borul tavasszal, így annak ágai hivatottak „átörökíteni” a fa élettel teliségét és termékenységét a nőkbe.
A spanyol Verges város középkori részén nagycsütörtökön a lakók eljárják a halál táncát. A szokás alapján bibliai jeleneteket újrajátszva, mindenki csontváznak öltözve parádézik a város utcáin. A tánc éjfélkor kezdődik és több órán át tart, egészen kora reggelig.
Jeruzsálemben, ahol Jézus keresztre feszíttetett, a keresztény lakosok nagypénteken végigsétálnak ugyanazon az úton, amelyen Jézus azon a napon, amelyen keresztre feszítették. Néhányan keresztet is visznek magukkal a sétára.
Szicíliában az Abballi de daivuli, az ördögök egyfajta megjelenítése a szokás, ami azt takarja, hogy Prizzi városának lakói rémisztő cinkmaszkokat és vörös köpenyeket öltenek magukra és ebben járják a várost. Délután azonban ’Szűz Mária és a feltámadt Krisztus megmenti a napot azzal, hogy angyalokkal elűzi az ördögöket’.
petofilive.hu
Új hozzászólás