Kitűnő szezont futott idén a DVSC-SCHAEFFLER kézilabdacsapata. A klub ügyvezetője, Ábrók Zsolt joggal lehet elégedett, hiszen az elért eredményeken túl rengeteg tapasztalattal, tanulsággal szolgáltak az elmúlt hónapok. Zsolt az átfogó értékelésen túl a közelebbi és távolabbi jövőről, valamint a legfrisseb aktualitásokról is beszélt magazinunknak.
- Feltételezem, vezetői teendőkben a kényszerszünet alatt sincs hiány. Hogyan telnek mindennapjaid?
- Sűrűn, az élet ugyanis nem állt meg. A héten Budapesten jártam a Magyar Kézilabda Szövetségnél, de rengeteg az akadémiával, felnőttcsapattal kapcsolatos tennivaló. Továbbá dolgozunk azon is, hogy újra munkába álljanak, találkozzanak egymással a játékosok, és elkezdődjenek a konditermes, illetve labdás foglalkozások. Természetesen szigorúan betartott óvintézkedések mellett, öltözőhasználat nélkül, az edzéseken pedig mindenki a saját labdáját használja majd.
- Teljes lesz a csapatlétszám?
- Terveinknek megfelelően ezeket a gyakorlásokat már a jövő évi játékosállománnyal végezzük, így részt vesznek rajta új igazolásaink és a jövő szezont Békéscsabán töltő fiatalok is. Jeca Despotovic lesz az egyetlen, aki a jelenlegi helyzet miatt egy darabig nem vehet részt az edzéseken, így ő hazájában, Montenegróban készül.
- Nem tudtuk befejezni az évet, de nyugodtan mondhatjuk, hogy regnálásod legeredményesebb és legtartalmasabb idénye van mögöttünk. Hogyan értékeled?
- Egyrészt csalódott vagyok, mert hiába szól kis túlzással minden a Siófokról és a Ferencvárosról, ez az évad legalább akkora mértékben szólt a Debrecenről is. Mivel nincs hivatalos végeredmény, bosszantó, hogy épp a 2011-es klubcsőd utáni időszak legsikeresebb idénye marad lezáratlanul. Ezzel együtt azt gondolom, mindenki pontosan tudja, hogy mit értünk el idén, gondoljunk akár a bajnokságra, akár a nemzetközi szereplésre. Az eseménydús és élménygazdag szezon során rengeteg tanulsággal, tapasztalattal gyarapodtunk, a játékosok, az edzők és a vezetők. Ezt megmásítani és kitörölni nem lehet, persze nem is akarjuk.
- Jó volt DVSC-meccsre járni idén, hiszen gyors és korszerű kézilabdát játszott a gárda. Te hogyan ítéled meg a játék minőségét? Mennyire tudtad élvezni a találkozókat?
- A csapat mindkét arcát megmutatta a szezonban, de sikerült színvonalas, izgalmas meccseket játszani. Dinamikus, jó tempójú támadásokat láthattunk, gyors keresztmozgásokkal, sok variációval, ami mindenképp élvezhető volt. Célunk, hogy ezt megőrizzük, tökéletesítsük. A védekezés keménységét, feszességét, az ütközések gyakoriságát illetően maradt hiányérzetem, ezen a téren lényegesen több van az együttesben.
- Habár a bajnoki rajt hagyott némi kívánnivalót maga után, később a lányok egymásra találtak és összetartottak a pályán, ami bravúros hazai és nemzetközi menetelésben csúcsosodott ki.
- Való igaz, az első meccsek nagyon döcögősen alakultak, de szép sorban jöttek a kötelező győzelmek, a Népligetben, Vácon és Érden begyűjtött bravúrpontok pedig tartást és önbizalomlöketet adtak. Eközben erős közösség és kiváló csapategység formálódott, amelyben mindenki megtalálta a saját helyét és szerepét. Mindenképp kiemelném a sikeréhes hozzáállást is, amely egytől-egyig jellemző volt a keret tagjaira, a lányok hittek magukban és minden meccsen bizonyítani akartak.
- A sikerekben elhanyagolhatatlan szerepe van a csapat edzőjének, Köstner Vilmosnak is. Vezetőként milyen a kapcsolatod a legendás szakvezetővel?
- Úgy vélem, minden klubvezető és edző között előfordulnak konfrontációk, véleménykülönbségek. Ez a mi esetünkben sincs másképp, de amíg az alapvető irányokban egyetértünk, szerintem nincs probléma. Nyitottak vagyunk egymás véleményére, meglátásaira, és bármikor le tudunk ülni beszélni. Bízom abban, hogy ez a továbbiakban sem lesz másképp.
- A hazai és nemzetközi bravúrok közül melyik csata a legemlékezetesebb számodra?
- Az érdi első harminc perc volt az abszolút csúcs, a tökéletes kézilabda, olyasfajta színvonallal, amely a Bajnokok Ligája csoportköréhez is méltó lett volna. Ennek állandósítása természetesen nem elvárható, ugyanakkor legyen ez a mérce, egyfajta cél, amit a jövőben is minél többször szeretnénk elérni, vagy legalább megközelíteni. Ha teljes hatvan percet kell mondanom, a nemzetközi meccsek közül a törökországi győzelmünket emelném ki, amely óriási extázis volt mindannyiunknak. A bajnokságból pedig a Ferencváros elleni derbit és az idegenben kiharcolt döntetlent helyezném kicsivel a többi fölé. A második félidőben már erősen motoszkált bennem, hogy ponttal térhetünk haza. Így is lett.
- Érdemes megjegyezni, hogy nem csak a pályán, hanem azon kívül is erős összefogás és kitűnő közösség formálódott. A támogatók, vezetők rendre elkísérték a csapatot idegenbe, és legtöbbször a lelátón, a drukkerekkel együtt buzdították a gárdát.
- Nálunk a támogató is szurkoló, hiszen mindenki élvezi a meccsek hangulatát, a csapat körüli légkört. Ez egy közös szenvedély, hobbi, a meccsnap mindig ünnep. Amikor egy-egy idegenbeli meccs előtt megkérdeztem, kinek van kedve a VIP-szektorban ülni, senki nem jelentkezett, mert nem kérdés, hogy legszívesebben mindenki a lelátón, drukkereinkkel együtt szorít a lányoknak. Ez a fajta összetartozás és lokálpatrióta szellem fontos része a cívis mentalitásnak, életérzésnek, így nem meglepő, hogy Debrecenben van rá igény, minden oldalról. Talán ez a legfontosabb része és eredménye az idei szezonunknak.
- A DVSC erényeire és fejlődésére nem csak a helyi, hanem országos szinten is felfigyeltek, hiszen a klub állandó témát szolgáltat a különböző sportműsoroknak.
- Ez nem véletlen. Mindig azt mondtam, ha minden szereplő hozzáteszi a maga részét egy folyamathoz, kezdve a sportolóktól a médián át az edzőkig, vezetőkig, annak mindig megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen eredménye van. Az évek során lépcsőről-lépcsőre haladtunk, és persze követtünk el hibákat, de tudtunk tanulni belőlük. Ennek köszönhető az idei eredményesség. Azt nyilván mondanom sem kell, hogy a jövőre vonatkozóan is az a terv, hogy megőrizzük az irányt és folyamatosan fejlődjünk, megőrizve értékeinket és a jól működő elemeket.
- A jövő évi játékosállományt március elején véglegesítettétek. Sikerült az elképzeléseknek megfelelően megerősíteni a csapatot?
- Érzésem szerint lesz potenciál a keretben, bővültek a variációs lehetőségeink is, hiszen Hornyák Dóra és Alexandra Vukajlovic személyében több poszton bevethető, forgatható játékosokkal egészülünk ki. Az állomány létszámban, mélységben és képességekben is elég kell, legyen a többfrontos harchoz. Mindezen felül a jövőben is lesznek olyan ígéretek, mint például Panyi Anna vagy Csernyánszki Lili, akik a korosztályos gárdákból csatlakozhatnak hozzánk.
- Sokakat meglepett a hír, hogy a csapat négy, NBI-ben is bemutatkozó kiválósága, Borgyos Panna, Szabó Panna, Vámosi Panna és Szabó Dóra is a keleti rivális Békéscsabánál kezdi meg a következő idényt kölcsönben.
- Ez egy többoldalú döntés. Egyfelől fontos kiemelni, hogy célszerű olyan együttműködéseket kötnünk a kelet-magyarországi régióban, amelyeket nem csak klubérdekek mozgatnak, hanem a magyar kézilabdát és utánpótlást egyaránt szolgálják. Másfelől fontos választ kapnunk arra a kérdésre, hogy az említett játékosok képesek-e a felnőtt élvonalban is meghatározó játékerőt képviselni. Valódi teher és felelősség kerülhet a vállukra Békéscsabán, amiből mindannyian profitálhatnak. A cél mindenképp az volt, hogy „csomagban” adjuk át őket egy évre, és úgy vélem, megfelelő helyre kerülnek, mert a klubok közötti rivalizálást félretéve elmondható, hogy a Békéscsaba egy patinás, komoly tradíciókkal rendelkező egyesület, jelentős bázissal és kitűnő utánpótlással. Minden adott lesz ahhoz, hogy játékosaink fejlődjenek és megmutassák, hogy a későbbiekben értékei, fontos elemei lehetnek a DVSC-nek.
- Edzőjük az a Vida Gergő lesz, aki 2018 januárja óta tagja a felnőttcsapat stábjának. Fiatal tehetségeink jól ismerik, s vélhetően az ő munkájában a DVSC-iskola stílusjegyei köszönnek majd vissza.
- Így igaz. Gergőtől is azt várjuk, hogy bizonyítsa, akár vezetőedzőként is számolhatunk vele a későbbiekben, mert bár Tone Tiselj távozása után, amolyan „beugróként” már irányította az első csapatot, de az egy teljesen más helyzet volt, mint, ami most vár rá. Itt egyértelműen övé a felelősség, teljes mértékben rajta múlik, hogy meg tudja-e valósítani elképzeléseit új munkahelyén.
- Ki lesz így Köstner Vilmos segítője a következő évadban?
- Erről egyelőre nincs konkrét döntés, de Vili mindenképp házon belül kívánja megoldani ezt a kérdést. A klub utánpótlásedzői közül Kudor Kitti, Márián Blanka és Győrvári Viktor is kap majd valamilyen feladatot a felnőttcsapat munkájában.
- Április elseje óta a DVSC Kézilabda Kft. üzemelteti az együttes meccseinek, edzéseinek otthont adó Hódos Imre Rendezvénycsarnokot. Komoly kihívás ez, amely azonban új távlatokat nyithat a klub életében.
- Ezt kihasználva szeretnénk kivitelezni a korábban már kilátásba helyezett infrastrukturális fejlesztéseket. Reményeink szerint a nyáron meg tudjuk valósítani a férőhely-bővítést, a lelátók felújítását, burkolatok, járólapok cseréjét, valamint a mosdók és a büfé korszerűsítését. Szeretnénk a helyiségeinket is önállóbbá tenni, tervezzük egy saját tornaterem és funkcionális edzőterem, illetve új médiahelyiség kialakítását. Továbbá fontos célkitűzésünk, hogy a klub összes utánpótláscsapata a Hódosban játssza mérkőzéseit, hiszen jelenleg az utánpótlás találkozók csaknem felét külső bérleményekben rendezik.
- Március 6-án játszott utoljára tétmeccset az együttes, a folytatás pedig rendkívül bizonytalan. Milyen esélyeket látsz arra, hogy az új idény a megszokott keretek között, szurkolók előtt vegye kezdetét?
- Rengeteg a kérdőjel, de sajnos nagy a valószínűsége annak, hogy a következő kiírás elkezdődhet ugyan szeptemberben, de csak zárt kapuk mögött. Reményeim szerint az ősz második felében visszatérhetünk a megszokott rendszerbe. Ugyanakkor dolgozunk olyan programokon, összejöveteleken, amelyek életben tartják és gondozzák a klub és a szurkolók kapcsolatát. Elvégre a sport, így a kézilabda is szurkolókkal az igazi.
Tóth Sándor
Új hozzászólás