Van egy mondás, ami az Európa Unió jelmondata is: „Egység a sokféleségben”. Ezt érthetjük úgy is: a világ kerek, és ebben a kerekségben a sokszínűség is megtalálható. Sokszínűek az emberek, nyelvek, kultúrák, és ez jelen van az építészetben is.
Mennyire hangulatos, ha egy hideg téli estén az ember egy kandallóval felfűtött faházban tölti idejét. Nem is lenne rossz! Magyarországon sajnos nem elterjedtek a klasszikusan fából készült házak, viszont, ha körülnézzünk északi rokonainknál, ott minden sarkon egy fából készült „családi fészket” találunk. Az már megszokott, hogy a finnek a nyaralót (mökkit) és a szaunát fából építik, de hogy egy városban nemcsak elvétve, hanem több városrészben is faházkolóniák épüljenek, az már több, mint érdekes. A faházakhoz rengeteg fa kell. Nem hiába, ahol sok a fa, és feldolgozása is ipari méreteket ölt, ott építőanyagként is népszerű.
Turkuban három városrészben is a faház kolóniákat alakítottak ki. Ezek a kerületek Kähäri, Pohjala és Raunistula. 1827-ben akkora tűzvész pusztított, hogy a füstjét a száz kilométerre lévő Tamperében is látták. Minden faház elégett. Azóta jabbakat, biztonságosabbakat építettek, és építenek a mai napig.
Turkutól északra, 90 km-re fekszik Rauma. A látogató faházas óvárost tekinthet meg. A méltán híres óváros 1991-ben lett az UNESCO világörökség része.
Visszatérve Közép-Európába, pontosabban keleti szomszédunkhoz, Erdélyben is találhatunk faházakat, fatemplomokat. Különbség, hogy nem egy vagy több városrészbe tömörülve épültek, hanem vidéken szétszóródva. Mi a különbség az erdélyi és a finn faházak között? A finn faházak inkább városias jellegűek, míg az erdélyiek a népi építészet jegyeit viselik magukon.
Somogyi Eszter
Új hozzászólás