Nagyobb település házakról (gyakran emeletes, akár panel is), nagy forgalomról, porról, piszokról ismerszik. Azt gondolná az ember, olyan környezetben elpusztul minden. De nem! A természet erős, túléli az embert. Ékes bizonyítékai a debreceni gombák.
Az természetes, hogy a városkörnyéki erdőkben, mezőkön megterem. A városban, sőt a belvárosban, azért minimum hírértékű. Több oka is van a városi tenyészetnek. Ahogy Debrecen népesedett, a környező mezőket, erdőket belterületté nyilvánították, házakat építettek oda, de a föld, az megmaradt. A szétszóródott spórák évről-évre meghozzák termésüket, miközben, például a 25-ös busz húz el mellettük. A Faraktár utca elején, annak jobb oldalán, a nyíregyházi vasútig, sőt túl, rendszeresen terem a gomba.
De ne menjünk ennyire előre! Térjünk vissza a városi gombák tenyészésének további okaira. Főleg a kertvárosi rész ingatlantulajdonosai javítják fel erdei földdel kertjeiket, benne spórák millióival. Erdei humuszból közterületre is jut, vagy a komposztált földből, amelyet különösen kedvel a gomba. Akár a körforgalom parkosított körében is megteremhet a lemezes növény. A közterületen élő rengeteg madár lábain is megtapadhatnak a spórák, hozhatják be a városba.
Az utóbbi napok kiadós esőzései után, amerre a szem ellátott, gombával találkozott a városi polgár. Az említett Faraktár utcán túlmenően, a Ruyter és Luther utca parkosított részein, a Vámospércsi út melletti gyepes területeken találtam gombát, de a nyíregyházi vasút mellett haladva sem maradt üres a kosár.
Többnyire szemétgombák fordulnak elő, és a kerti susulyka. Ez utóbbi mérgező. Felismerhető kucsmás, rojtos szélű kalapjáról, erős vörösesbarna színéről és telepszerű megjelenéséről. A szemétgombák maximum hasmenést okoznak.
A városban leggyakrabban a csiperke, a szegfűgomba és a pöfeteg fordul elő. Mindegyik ehető, ízletes. Azért vigyázni kell, mert ha a csiperke lemezei megbarnulnak, már hasmenést okozhatnak. Ha a pöfeteg belseje sárga, ne fogyasszák! A szegfűgomba akár szárazan is ízletes. Különben szokták is szárítani a gombákat. A leszedetteket felaprózzák, napon megszárítják és nedvességmentes üvegben, zacskóban tárolva, télen is ehetünk belőle.
Ritkábban előfordul őzlábgomba is, amelynek kalapját leginkább kirántva fogyasztják. Finom a gomba fasírt. Ugyanúgy készül, mintha húsból lenne, csak az alapanyag más.
Azért óvatosan a városi gombaszedéssel! Egyrészt, csak azt szedjék, amiről százhúsz százalékos biztonsággal tudják, hogy ehető. De inkább ne szedjék! A városi föld erősen szennyezett, a gomba e káros anyagokat (ólom, „kutyagumi”) használja fel táplálékként.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás