Hűségkártya, törzsvásárló kártya van? Ismerős mondat lehet mindenkinek, aki egy nagyobb cég kasszájánál fizet.
Adom. Most nincs nálam. Nincs. - Ezek a válaszlehetőségek.
Már szinte minden üzletben igyekeznek, pontosabban törekednek a legkülönbözőbb kedvezmények, akciók nyújtásával vásárlóik megtartására, újabbak szerzésére.
Gyakori, hogy hat-nyolc hűségkártyát is rejt egy pénztárca. Azért próbálnak kiváltásukra ösztönözni, kecsegtetve a számunkra legkedvezőbb vásárlási feltételekkel, hogy a kártya adta kedvezmények, pontgyűjtések tudatában máskor is az adott helyeken vásároljunk. Népszerű marketing fogás. Ezzel próbálják irányítani, manipulálni hosszú távú vásárlási szokásainkat, amelyről természetesen megoszlanak a vélemények. Nem mindenki él vele.
Biztosan megéri?
Persze, mert spórolunk vele, hiszen olcsóbban juthatunk termékekhez, és egy kis ajándékot kaphatunk az elköltött pénzünk után. Csak többnyire lassan gyűlnek azok a bizonyos pontok, de legalább meghálálják hűségünket, és ez egy kicsit jó érzéssel tölthet el. Hiszen a mai világban mit kapunk ingyen? De biztos, hogy ingyen?
Gondoljunk bele, a kedvezményekkel együtt is mi fizetünk a kasszánál, és mást gazdagítunk. Ráadásul túlköltekezésre is rábírhatnak, amit szintén nem mi irányítunk.
De hogyan is működnek valójában a törzsvásárlói rendszerek?
Manapság személyes adataink nagy értéknek számítanak, és ezt tudják jól a cégek is, amelyek pontosan ezzel élnek vissza, amikor magukhoz csábítanak, és talán túlköltekezésre sarkallnak.
Csak elevenítsük fel, mennyi privát kérdést tesznek fel, a fizetésünktől, szokásainktól kezdve a hobbinkig. Mindent tudhatnak, láthatnak rólunk, és ezeket tárolják. Mindezt önszántunkból adjuk idegenek tudtára.
Persze, senki nem adja tovább harmadik félnek, mégsem győzzük naponta a felesleges e-mailektől, hírlevelektől tisztítani postafiókjainkat. És a küldemények nagy részét lehetetlen lemondani.
Legyünk tudatosabb, óvatosabb vásárlók és adatszolgáltatók!
D. B.
Új hozzászólás