Idén sem maradt el a Debreceni Egyetem hagyományos szemeszternyitó óriásrendezvénye, a csaknem kettőezer elsőéves (gólya) számára megrendezett DEHÖK Gólyatábor első és második turnusa. Mindkét hét utolsó napja szokásosan látványos tűzijátékkal zárult – a résztvevők kitörő örömére, egyesek érthetetlen felháborodására.
Noha a cívisvárosban augusztus 20-án már jó néhány esztendeje nem rendeznek szervezett tűzijátékot. Az égi fényshow azonban nem maradhat el, hiszen nem sokkal államalapításunk ünnepét követően a gólyatábor zárásaképp lövik magasba a csillagokat. Ennek a Gt első és második turnusának résztvevői igen jelentős hangot adnak, ki tapssal, ki örömujjongással. Akadnak azonban olyanok, akik másféle hangot adnak. Csak ők nemtetszésüknek. Mert mindez iskolaidőben történik, ez pedig „elfogadhatatlan” – évente egyszer, kemény 14 percig, este 9 óra 40 perckor. Azt hiszem, érdemes egy kicsit belesni a tűzijáték jelentősége mögé, hogy valójában miért is van helye ennek az évi összesen alig 30 percnyi pirotechnikai show-nak.
A gólyatábor beavatás, üdvözlés, örömünnep. Örömünnep a szervezőknek, akik hosszas és fáradalmas munkával tesznek meg mindent azért, hogy az érkező elsőévesek a lehető legjobb élményekkel vegyenek részt első eseményükön a Debreceni Egyetemen. És persze elsősorban öröm a gólyáknak, akik először találkoznak társaikkal, felsőbbéves hallgatótársaikkal, valamint a DE egyedülállóan színes és felülmúlhatatlan hangulatával, érzéseivel, az egyetemi családdal. Ennek pedig nem csupán a különböző versenyfeladatok, bulik adják meg az alaphangját, hanem a szimbolikus tűzijáték is, amely – érdemes hangsúlyozni – egész évben használható rakéták fellövésével valósul meg.
No de mi a szimbolikus ebben? Ünneplünk. Ünnepeljük a gólyákat, akiket felvettek. Köszöntünk. Köszöntjük az egyetemi esztendőt, meg a gólyákat, akiket felvettek. Búcsúzunk. Búcsúztatjuk a gólyatábort, mielőtt belevetnénk magunkat a szemeszter fáradalmaiba. És megint csak ünneplünk. Ünnepeljük azt a sikert, amelyet a fáradságos munkával életre hívott rendezvény hozott. Egy olyan rendezvény, amely több napon keresztül elégítette ki több száz, több ezer résztvevő igényeit. Legyen szó akár az első egyetemi információk megszerzéséről vagy a hajnalig tartó buliról. Minderre az életérzésre rászánunk mindösszesen alig 14 percet az életünkből. Ez talán még nem a világ vége. Ráadásul szép is.
Barna Marci
Új hozzászólás