Weisz Fanni modell, szépségkirálynő, esélyegyenlőségi aktivista volt a díszvendége annak a családi napnak, amelyet a Talentum Baptista Általános Iskola rendezett május 20-án, szombaton. Az eseményen kértünk interjút Weisz Fannitól, aki egy jeltolmács és vőlegénye, Hajmásy Péter segítségével válaszolt kérdéseinkre.
- Az országban nagyon sok helyről kap meghívást. Ezek egy részét nyilván elutasítja időhiány miatt, más részét pedig elfogadja.
- Valójában én legszívesebben mindet elfogadnám, de ezt nem lehet. Sűrű a programom, gyakori a modellkedés, a rendezvényeken való szereplés, iskolák is sokszor hívnak, és hamarosan egy színdarabban is fogok szerepelni, ami a párkapcsolatunkról szól. És mivel én vagyok benne a főszereplő, nagyon lefoglalja az időmet. Június kilencedikén lesz a bemutató Budapesten a játékszínben. Az lesz a címe, hogy Szavak. Gyerekek, felnőttek, siket és nagyothallók egyaránt megnézhetik. Ez a darab arról szól, hogy egy siket lány és egy halló fiú hogyan kommunikálnak egymással. Erre egyébként rengetegen kíváncsiak.
- Miért tudta, vagy akarta elfogadni ennek a debreceni Talentum iskolának a felkérését?
- Mert nekem ez egy szívügyem. A baptisták, a baptista iskola. Ráadásul kaptam egy olyan információt is, hogy itt jelnyelvi oktatás is folyik, és ez nekem nagyon megtetszett. Mondhatnám úgy is: kötelezettségemnek éreztem, hogy itt legyek. Eljöttem ebbe a gyönyörű környezetbe, ahol mosolygósak az emberek, a gyerekek is nagyon barátságosak. És engem megleptek, mert jelnyelven bemutattak egy előadást. Nekem ez nagyon tetszett és jó érzés. Köszönöm a jelnyelvi tanítójuknak.
- Járt már Debrecenben?
- Természetesen, a párommal, hiszen rokonai itt laknak Debrecen mellett, Hajdúböszörményben. Évente többször is jövünk ide. Egyébként itt ismerkedtünk meg, Péter itt kosárlabdázott. Itt kezdtünk el kommunikálni, Péter itt kezdett el nekem udvarolni. Ennek már négy éve.
- Sokféle pletyka megjelent a sajtóban a magánéletével kapcsolatban. Tegyük féltékennyé a rajongóit! Ki is a szerelme?
- Hajmásy Péternek hívják, és egy éve megkérte a kezemet Horvátországban, egy fantasztikusan szép helyen. Ez számomra nagyon nagy boldogság. És természetesen igent mondtam. Péter direkt a tengerparton szerette volna megkérni a kezemet, naplementekor. Először olyan kis esetlen volt, hogy hogyan is csinálja egy szál fürdőnadrágban, pólóban, papucsban. Semmi öltöny, semmi elegancia. Nem is tudtam, hogy a gyűrűt honnan is vette elő.
- Gondolom, a munka miatt is éjjel-nappal együtt vannak. Péter menedzseli?
- Nem mondhatnám. Ő a párom, együtt vagyunk, és együtt dolgozunk.
- Ki a főnök?
- Hát én! Ki lenne? Ő támogat, elkísér, segít. Ő telefonál, hova kell menni, levelez és mindenben segít.
- Sok mindent említett, amivel foglalkozik. Hogy néz ki egy átlagos napja? Egyáltalán van-e átlagos napja?
- Mindig hétkor kelek. Kötelező bevennem a gyógyszeremet a pajzsmirigyemre, utána fél óráig nem ehetek, nem ihatok. Aztán reggeli, és megyek az edzőterembe a párommal, együtt sportolunk. Ez kötelező napirend nálunk. Utána jönnek a programok, ha van. De általában van. Sokat utazunk, még hét végén is. Nagy öröm, hogy kaptunk egy gyönyörű szép, biztonságos autót. Ennek a márkának én lettem a nagykövete.
- Ki szokta vezetni?
- Mivel még most tanulom a KRESZ-t, egyelőre Péter vezet. De majd ha meglesz a jogosítványom, egyedül fogok menni sokfelé, persze három-négy hónapig még kísérni fog Péter.
Barna Attila
Új hozzászólás