Pedagógusok gyakran hallják a tanulói kifogást: pedig tanultam. Hiszik is, nem is, mindenesetre az órai feleletre muszáj jegyet adni, ami sokszor kegyelem kettes, vagy annál rosszabb.
A pedagógus nem tudhatja, hogy a diák valóban tanulta a leckét, vagy csak kifogást keres. Idővel kiismerheti tanítványait, adhat hitelt a védekezésnek, vagy mosolyoghat annak hiteltelenségén, ám addig sok idő telik el.
A felejtés vagy nem tudás oka gyakran a gátlás. Mindenfajta erős izgalmi állapot következtében alakul ki. Ilyenkor az egész agyműködés felfokozott, ami lényegesen zavarja a tanulási folyamatot. Egy fontos felelet előtti tanulás mindig stresszes. A diák hiába érzi a leckét megtanultnak, az izgulás gátolni fogja annak elmondását. A nagyon nagy izgalom nemcsak az előző tanulást zavarja, hanem az izgalom utánit is. Érdemes azt is megszívlelni, hogy horrorfilm, krimi, de extrém öröm után kár a tankönyvet elővenni.
A gátlás leghatásosabb természetes ellenszere a nyugalom. Mielőtt tehát valaki a tanuláshoz kezdene, nyugodjon le. Jó, jó, könnyű ezt javasolni, ám annál nehezebb megvalósítani – kifogásolhatják. Valóban, annyi nem elég, hogy mondogatjuk: nyugi, nyugi. A feszültségoldásnak számtalan módját kifundálták. Hatásos a mélyeket lélegzés. A nagy adag levegőt egy kicsit érdemes visszatartani, majd utána kifújni. A gyakorlat-végrehajtót a megkönnyebbülés érzete keríti hatalmába. Hasonló a hatása az egy percig erősen ökölbe szorított kéz elernyesztése. A megkönnyebbülés minden erőfeszítést követő oldás esetén érezhető…, ám gátlásoldó lehet egy kedvenc foglalatoskodás, zenehallgatás, beszélgetés is.
A gátlás kialakulhat az információbőség esetén. A sok adat, név vagy más, egyszerűen „kiüti” a korábban megismerteket. Erre a helyzetre igaz a szólás: aki sokat markol, keveset fog.
A felejtés lényegében gátlási folyamat következménye. Az állítás bizonyítására jöjjön egy példa. Két csoporttal ugyanazt a tananyagot tanultattak meg. Ezután az egyik csoport tíz órán át valami egészen mással foglalkoztatták, míg a másik csoport aludt. Nem meglepő módon az alvók felejtettek sokkal kevesebbet. A fáradtság szintén gátlás forrása. Az agysejteknek is szükségük van pihenésre, regenerálódásra. A hosszú idejű vagy túlterhelés hatására blokkolnak és „kiveszik” pihenőidejüket. Ilyenkor kár próbálkozni.
Tehát az eredményes tanuláshoz nyugalom és kellő pihentség szükséges. Minden ajzószer (tea, kávé) csak önbecsapás. A szerek segítségével időlegesen fokozható a teljesítménye, de a szervezet rövidesen „benyújtja a számlát”, fejfájással, idegkimerültséggel jelzi, hogy nem bírja a túlzott erőfeszítésre késztetéseket. Akkor pedig nem tanulás lesz, hanem betegség.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás