Budapest, 2014. február 4., kedd (MTI) - Különböző nemzetközi szerződések kihirdetéséről, valamint az ápolók emléknapjának kijelöléséről szóló vitákkal ért véget az Országgyűlés tavaszi ülésszakának második ülésnapja kedd este. A parlamentre a tervek szerint további két ülés vár a választásig az e heti, majd a soron következő csütörtökön.
Deklarálják a Balaton kiemelt üdülőkörzeti fejlesztését. Babák Mihály (Fidesz) a Nemzeti Fejlesztés 2030-ról szóló határozati javaslat módosításának általános vitájában hangsúlyozta, hogy az indítványt azért is nyújtották be, mert néhány kérdésben egyértelművé kellett tenni a fogalmak használatát. Ezeket elemezve felhívta a figyelmet, hogy a kistérség helyébe a járás kerül. Arra is kitért, hogy a határozati javaslatban deklarálják a Balaton kiemelt üdülőkörzeti fejlesztését. Hozzátette: Budapest agglomerációját is nevesítik fejlesztési térségként, ahogy a tokaji borvidéket is belevették az indítványba. Az előterjesztéshez senki nem szólt hozzá, ezért annak általános vitáját lezárták. Miután a jogszabályhoz módosító javaslat sem érkezett, így ebben az esetben általános vitát sem tartanak.
Szabályozzák a hagyományos fegyverek kereskedelmét. Az ENSZ közgyűlése által tavaly áprilisban elfogadott Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetésének általános vitájában Halász János államtitkár azt mondta, hogy a jogszabály a nemzetközi diplomácia kiemelkedő eredményei közé tartozik. A történelem során első alkalommal állítanak fel normatív kereteket a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására - hangsúlyozta. A szerződés tiltja a fegyverkereskedelmet az olyan országokkal, amelyekkel szemben embargó van érvényben, illetve azokkal, ahol a fegyvereket a polgári lakosság szemben esetleg súlyos nemzetközi jogsértések elkövetésére használhatják. A szerződésben foglalt kötelezettségek betartásával hozzá lehet járulni a hagyományos fegyverek által okozott szenvedés csökkentéséhez, emberek millióinak élete menthető meg és válhat biztonságosabbá - jelentette ki az államtitkár.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt a kérdést tette fel, hogy Magyarországnak miért kell az elsők között csatlakoznia a szerződéshez. Véleménye szerint a megállapodás célja elvi jellegű kinyilatkoztatások szintjén szimpatikus, de mint mondta, ha egy nemzeti közösségnek meg kell védenie magát az agressziótól, akkor a fegyver nem tartozik a "kártékony kategóriába". Azt is kijelentette, hogy Magyarország egy olyan régióban található, ahol "minden megtörténhet". Ehhez kapcsolódóan felhívta a figyelmet: az egyezmény komoly korlátozásokat tartalmaz.
Horváth János (Fidesz) Gaudi-Nagy Tamás szavaira reagálva azt mondta: a szerződéssel arra bátorítjuk magunkat és szomszédjainkat, hogy kevesebb fegyver használata mellett éljünk egymás mellett.
Az ápolók emléknapja lehet Kossuth Zsuzsanna születési évfordulója. Kovács József (Fidesz) ismertette azt az általa jegyzett törvényjavaslatot, amely a magyar ápolók emléknapjává tenné Kossuth Zsuzsanna születési évfordulóját, február 19-ét. Hangsúlyozta, Kossuth Lajos testvérének élete minden magyar ápoló előtt példaként lebeghet. A kormánypárti politikus szerint az emléknap kijelölése az ápolók munkájának elismerése.
A kormány nevében Szócska Miklós egészségügyi államtitkár biztosította a tárca támogatásáról az előterjesztőt, majd a Jobbik padsoraiból Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozott hasonlóan.
Nemzetközi szerződések. Az Országgyűlés az utolsó napirendi pontokban nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat vitatott meg: elsőként a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló, majd a biológiai sokféleséghez kapcsolódó egyezmények változtatásait ismertette a kormány képviselője, majd a magyar és a grúz kormány között kötött közúti személyszállítási és fuvarozási megállapodás, végül pedig az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Rendszert szabályozó megállapodás változtatása került terítékre. Az ülésteremben tartózkodó kevés képviselő között egyik esetben sem alakult ki hosszan tartó vita.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalásában a hamarosan véget érő kormányzati ciklust értékelve úgy fogalmazott, "sokkal több lehetőség volt ebben a négy évben, mint amennyi megvalósult" a magyar önrendelkezés visszaszerzése szempontjából.
A fideszes Csóti György ennél korábbra, a XX. századi tragédiákra emlékezett vissza. Úgy fogalmazott, hogy a "magyarok az ellenséges propaganda által sugallt nemzetközi közhiedelemmel ellentétbe mindig jót akartak". "Ugyanakkor az is igaz, hogy sokszor gyengék, ügyetlenek voltunk e szerint cselekedni" - folytatta a kormánypárti politikus, aki szerint vitathatatlan, hogy Magyarországon csak akkor történtek embertelen dolgok, amikor az ország idegen megszállás alatt állt. "A rossz oldalon is a legjobbak voltunk" - emlékezett vissza a második világháború előtti évekre, majd kiemelte: "Horthy számtalanszor szembeszállt Hitlerrel". Csóti György szerint "szégyen és megbocsáthatatlan, amit Szálasiék elkövettek, de ők csak egy maroknyi, külső erőszakkal hatalomba ültetett gazembert jelentettek". "Nem voltunk és nem is vagyunk bűnös nemzet" - zárta felszólalását a fideszes képviselő.
Az ülést vezető Jakab István ezt követően csütörtökre egynapos ülésre összehívta az Országgyűlést, majd bezárta a keddi ülésnapot.
Új hozzászólás