Harmadik hazai bajnokiját is megnyerte a DVSC a másodosztályú bajnokságban. A Szolnok 3-0-ás legyőzésével Kondás Elemér csapata tízpontos, és jobb gólaránya révén vezeti a Merkantil Bank Liga küzdelmeit.
Ha egy gesztusban kellene összefoglalnunk a Loki labdarúgóinak másodosztályú rajtját, talán épp a legutóbbi sikert követő ünneplés felidézésével tennénk. Abban ugyanis tényleg minden benne volt, ahogy a meccsen duplázó Sós Bence magához ölelte a mezőny legfiatalabbját, Bényei Ágostont, aki aztán szerényen fogadta a felé sorjázó gratulációkat rutinosabb társaitól. Az ifjú középpályás a Budaörs elleni szezonnyitó után ismét jelesre vizsgázott, és tapasztalatlansága, valamint látszólag törékeny termete ellenére is erős, magabiztos futballista benyomását keltette, minden egyes labdaérintésével és megmozdulásával azt sugallva, ő bizony érti a focit, s megérett a főszerepre.
Hasonló kontextusban szólhatunk Bárány Donát és Pintér Ádám teljesítményéről is: előbbi a Szolnok, utóbbi a városi rivális DEAC kapuját vette be, ám a lőtt góloknál is örömtelibb volt agilis és energikus játékuk, amellyel állandó nyomást helyeztek ellenfeleik védelmére. Ahogy örömteli volt a nagy visszatérők színrelépése is: Varga József és Korhut Mihály pillanatok alatt igazolták, tudásuk és rátermettségük semmit sem kopott a Debrecentől távol töltött esztendők alatt, Sós Bence pedig példaértékű, klubszínekhez méltó elszántsággal szállt csatába, s a nagy akarás eredménye a Szolnok elleni derbin már gólokban is megmutatkozott.
Tischler Patrik két álomtalálattal jelezte, készen áll az elsőszámú gólfelelős szerepére, de biztató volt a másik két új fiú, Zöldesi Illés és Poór Patrik produkciója is. Noha utóbbi a negyedik fordulóban a kispadon kezdett, mindez jól körvonalazta Kondás Elemér egyik legfontosabb törekvését, miszerint a kellő versenyhelyzet és motivációs színvonal elérése érdekében forgatni fogja csapatát, elkerülve a játékosok elkényelmesedését.
A recept eddig működik, akárcsak a klub felpezsdülő kommunikációja és marketingstratégiája, mely a honlapra és a világhálóra színesebb és változatosabb tartalmakat, a Nagyerdőre pedig valóságos fesztiválhangulatot varázsol a meccsnapok idejére. Ami egykor üres frázis volt, mára valós és működő elemekkel telítődött meg: avagy érezhető cél a klub és a szurkolók kapcsolatának erősítése, ápolása. Az egykor bujkáló vezetést egy látható, elérhető és DVSC-ért tenni akaró menedzsment váltotta fel, akik képesek párbeszédet kezdeményezni a szurkolókkal. Ismerve a tételt, miszerint a párbeszéd magában hordozhatja a pillanatnyi félreértések lehetőségét, ám azokból okulva elkerülhető a meg nem értés. Meg nem értésen alapuló helyzet pedig adódott elég az elmúlt években.
Négy másodosztályú forduló után azonban cseppet sem kapkodás kijelenteni, hogy a DVSC szekere minden téren egyenesbe került, mert amíg korábban voltak, akik felültek rá, most mindenki húzni kezdte, kezdve az elnöktől az edzőkön és klubalkalmazottakon át a játékosokig. Mindenki.
Nincs is más hátra, mint folytatni!
Tóth Sándor
Új hozzászólás