Polgár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2014. május 1. csütörtök (MTI) - Egy ponttal jobb osztályzatot adott Magyarországnak, mint tavaly és három helyezéssel feljebb léptette, változatlanul a "részben szabad" kategóriába sorolta be a magyar sajtó állapotát a médiaszabadság globális helyzetét felmérő, 2013-ra vonatkozó, csütörtökön ismertetett jelentésében a Freedom House (FH).
A washingtoni székhelyű civil szervezet mostani jelentése szerint Magyarország a világranglista 71. helyén áll 35 ponttal. Magyarország a tavalyi jelentésben a 74. helyen állt és 36 pontot kapott. A FH szerint súlyosak és folytatódóak azok az aggodalmak, hogy a 2010 óta végbement átfogó magyarországi törvényi és szabályozási változások negatív hatással vannak a média szabadságára. Pozitív fejlemény azonban, hogy a Fidesszel szemben kritikus Klubrádió fő frekvenciáját, több hosszas bírósági csata után, 2013-ban helyreállították.
A Freedom of the Press 2014 címmel kiadott jelentés szerint a globális sajtószabadság egy évtizede nem látott szintre esett vissza. A hanyatlást részben a több közel-keleti államban, köztük Egyiptomban, Líbiában és Jordániában végbement jelentős regresszió, a Törökországban, Ukrajnában és néhány kelet-afrikai országban történt észrevehető kudarcok, valamint az Egyesült Államok viszonylag nyitott médiakörnyezetében végbement romlás okozták. Líbiát, Dél-Szudánt, Törökországot, Ukrajnát és Zambiát a FH "részben szabadról" a "nem szabad" kategóriába sorolta át a 2013-as fejlemények alapján és jelentős romlást állapított meg a Közép-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Görögország, Jordánia, Kenya, Montenegró, Mozambik, Tanzánia és Uganda esetében.
A jelentés által "befolyásos tekintélyuralmi hatalomnak" nevezett Kína (Laosszal és Azerbajdzsánnal együtt, 84 ponttal a 183. helyen áll) és Oroszország (Szudánnal és Etiópiával együtt 81 ponttal osztozik a 176. helyen) esetében a FH egyaránt megállapította, hogy azok a nyomtatott és a sugárzott média mellett megpróbálták kiterjeszteni az ellenőrzést a blogszférára a és a külföldi médiaforrásokra is. Mindkét ország pótlólagos jogi lépéseket tett az online véleménynyilvánítás büntethetősége érdekében.
Az FH rámutatott, hogy az Egyesült Államokban, a világ egyik legnagyobb demokráciájában, amely 21 ponttal Ausztriával és Mikronéziával együtt a 30. helyen áll, tavaly az elmúlt évtized legkomolyabb hanyatlása volt megfigyelhető. Itt a kormány kísérleteket tett arra, hogy ellenőrzése alá vonja a hivatalos információáramlást, különösen a nemzetbiztonsági kérdések ügyében, újságírók jogi zaklatásnak voltak kitéve a források védelme miatt és megfigyelési ügyekre derült fény. Egyfelől kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kommunikációs metaadatokat gyűjtött, másfelől sajtóorgánumokat célzott lehallgatásnak vetettek alá.
A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. Az országokat 0-tól 30 pontig a "szabad", 31-től 60-ig a "részben szabad", 61-től 100-ig pedig a "nem szabad" kategóriába sorolják.
A felmérés szerint Magyarország esetében 2009 és 2013 között nettó 12 pontos visszaesés történt, az FH két éve, a 2011-es adatok alapján minősítette le a magyar sajtóviszonyokat a "szabadból" a "részben szabad" kategóriába. A legnagyobb, nettó 17 pontos hanyatlást ebben az ötéves időszakban az FH Görögországnál, a legnagyobb nettó javulást pedig Líbiánál és Tunéziánál állapította meg, egyaránt 32-32 pontosat.
A legszabadabb sajtójú országnak 2013-ban a FH Svédországot, Norvégiát és Hollandiát nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. Magyarország a 71. helyen áll 35 ponttal, ugyanennyit kapott Kelet-Timor. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Fehéroroszország (93 pont), Eritrea (94), Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (95) és Észak-Korea (97) volt. A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (San Marinóval és Írországgal megosztva, 16 ponttal a 15. helyen áll), Csehországot (St. Kitts és Nevis, valamint a Bahamák társaságában, 20 ponttal a 27 helyen áll), Szlovákiát (Nagy Britanniával és Máltával együtt, 23 ponttal a 36. helyen áll), Szlovéniát és Litvániát (Grenadával együtt, 24 ponttal a 39. helyen áll), Lengyelországot és Lettországot (Tuvaluval, Tajvannal és a Zöld-foki szigetekkel együtt, 27 ponttal a 48. helyen áll) minősítette "szabadnak".
A "részben szabad" kategóriába sorolt Bulgária (Montenegróval, Indiával, Salvadorral, valamint Antigua és Barbudával együtt) 39 pontot és 78. helyezést, Horvátország 40 pontot és 83. helyezést, Románia pedig (Dominikával és Botswanához hasonlóan) 41 pontot és 84. helyezést kapott A FH az Európai Unió többi tagállama közül szintén a "részben szabad" sajtójú országok közé sorolta be Olaszországot (amelynek Nauruval, Namíbiával és Chilével együtt 31 pontja van és a 64. helyen áll) és Görögországot is (amely 46 pontot kapott, a 92. helyen áll).
A jelentés szerint a világ lakosságának 14 százaléka - minden hetedik ember - él olyan országban, vagy területen amelynek a sajtója "szabad". Ebbe a kategóriába a FH azokat az entitásokat sorolta, ahol megítélése szerint a politikai hírekről "erőteljesen" számolnak be, az újságírók biztonsága garantált, a média ügyeibe való állami beavatkozás minimális, és ahol a sajtóra nem nehezedik súlyos jogi vagy gazdasági nyomás.
http://freedomhouse.org/report/freedom-press/freedom-press-2014#.U2JXNreKDcu
Új hozzászólás