Világgazdaság-Németország
A minimálbér körül alakult ki a német nagykoalíciós pártok első vitája
Berlin, 2013. december 24., kedd (MTI) - Németországban egy hétig sem tartott a vita nélküli együttműködés a közösen kormányzó konzervatívok és szociáldemokraták között, az első konfliktus a minimálbér 2015-re tervezett bevezetése körül alakult ki.
Az általánosan kötelező minimálbér biztosan nem feszíti szét a nagykoalíciót, de "van még mit megbeszélnünk" - mondta egy kedden közölt interjúban Gerda Hasselfeldt, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselőcsoportjának vezetője. Szerinte biztosítani kell, hogy a minimálbér miatt ne szűnjenek meg állások. Ezért alkalmazkodni kell "a német valósághoz", a minijob nevű munkavállalási formában dolgozók világához - mondta a politikus.
A minimálbér tervezett bevezetését kedden az országos munkaügyi ügynökség (BA) vezetője is bírálta, Heinrich Alt szerint az óránkénti legkevesebb 8,5 eurós bér vonzása árthat a duális szakképzés rendszerének, pedig éppen ennek köszönhetően rendkívül alacsony a fiatalkori munkanélküliség. A minimálbér hatására várhatóan sok fiatal munkát vállal képzettség nélkül, ahelyett, hogy ipari tanulóként elsajátítana egy szakmát, amely biztosítja a megélhetését. Ezért a 18 éven aluliakat ki kell vonni a minimálbér hatálya alól - fejtette ki a BA vezetője egy lapinterjúban.
A CSU más kivételeket is szorgalmaz. A párt elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő a hét végén egy nyilatkozatásban kifejtette hogy mentesíteni kell a gyakornokok, a szezonális munkások és nyugdíj mellett dolgozók munkáltatóit is a minimálbér megfizetése alól, különben nem a foglalkoztatottság emelkedik tovább, hanem a munkanélküliség.
A CDU/CSU pártszövetség koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) elutasította a bajor konzervatívok felvetését, így a december 17-én megalakult új német kormányban már az első héten kialakult az első konfliktus. A konzervatívok soraiban egyesek igyekeznek kibújni a megállapodás alól, "de kivételek így sem lesznek" - szögezte le Andrea Nahles munkaügyi miniszter, az SPD politikusa. "A törvényben rögzített minimálbér nélkül nem lenne nagykoalíció, ezért garantálom, hogy 2017. január 1-je után senki sem keres óránként 8,5 eurónál kevesebbet Németországban" - mondta a miniszter.
A koalíciós szerződés alapján a minimálbér 2015-től lesz kötelező, de a 2017-ig még érvényben lehetnek alacsonyabb bérekről szóló megállapodások. Jelenleg a német munkavállalók nagyjából 17 százaléka keres kevesebbet óránként bruttó 8,5 eurónál. A volt NDK területén minden negyedik munkavállaló órabére elmarad ettől az értéktől.
MTI 2013. december 24., kedd 17:26
Ha a fenti hírt egybevetjük a magyar viszonyokkal, akkor érdemes tisztázni azt, hogy milyen gazdasági alapokon, milyen minimálbérek vannak Európa néhány országában.
Német GDP 2012-ben 41.866, a francia 41.223 a horvát 12829,, a magyar 12.652, ,a román 7939, a szlovén 22.000, szlovák 17.008, az osztrák 46.643, az ukrán 3.877, szerb 5.309, az angol 39.161 USD volt.
A minimálbéreket jogszabályok határozzák meg, és országos szinten alkalmazzák őket a teljes munkaidőben foglalkoztatottak többségére. A minimálbér bruttó, vagyis a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonása előtti összeg. Az elvonások mértéke országonként különböző. A legtöbb országban a minimálbér havi összegét határozzák meg. (A forrás az Eurostat) A magyar minimálbért a családosokra vonatkozó adókedvezmény nélkül Európai összehasonlításban kiemelkedő elvonás sújtja. Angliában például 8105 fontig, azaz kb. 3.000.000 Ft-ig csak a 12 százalékos társadalombiztosítási járulék kerül levonásra.
A minimálbérek néhány európai országban (€-ban meghatározva)
2011 2012 2013
Franciaország 1 365,00 1 398,37 1 430,22
Horvátország 381,15 373,36 372,35
Magyarország 280,63 295,63 335,27
Románia 157,20 161,91 157,50
Szlovénia 748,10 763,06 783,66
Szlovákia 317,00 327,00 337,70
Nagy-Britannia 1 136,22 1 201,96 1 264,25
Megállapítható, hogy
- francia GDP. 3,25-ször nagyobb a magyarénál, a minimálbér a 4,2-szerese
- szlovén GDP. 1,73-szor nagyobb a magyarénál, a minimálbér a 2,33-szerese
- brit GDP. 3,09-szer nagyobb a magyarénál, a minimálbér a 3,77-szerese.
A nettó minimálbérek közötti különbség ennél nagyobb a magas elvonások miatt, ugyanakkor az árszínvonal nem tér el már lényegesen a magyarétól.
Így sajnos nem meglepő, hogy
- Európa legszegényebb országai közzé tartozunk, a belső fogyasztás nagyon alacsony, ami gátolja a kis- és középvállalkozások fejlődését,
- nagy mértékű a kivándorlás Magyarországról
- a karácsonyi hírek élén az ingyen konyhák szerepelnek, ahol a politikusok osztják az ételt a rászorulóknak.
Ahhoz, hogy a fentiek változzanak a nettó minimálbérek európai összehasonlításban GDP-arányos mértékű emelésére lenne szükség, ami a jövedelmek más elosztása, adóztatása alapján lehetséges.
A jóléti állam drága dolog, amihez a gazdagoknak nagyobb mértékben kell adózniuk. Erre előbb-utóbb rá kell döbbennie minden politikai és gazdasági vezetőnek, mivel néhány éven belül munkaerő szabad áramlása miatt szakképzett és szakképzetlen munkaerő számottevő része elvándorol az országból, aminek hatásait a munkaerőpiacon túl a gazdasági élet minden szegmense (pld. nyugdíjrendszer, egészségbiztosítás, ingatlanpiac, stb) meg fogja érezni (illetve már ma is érzi).
Új hozzászólás