Sokan vélekednek úgy a világban, hogy a magyar búskomorságáról ismerszik.
Honfitársaink mosolytalanul, gondoktól terhelten, lehorgasztott fővel, sietős léptekkel igyekeznek A-ból B-be. Problémáikba burkolózva nem veszik észre a körülvevő környezet történéseit, érdekességeit, pedig akad belőlük szép számmal.
Mint ahogy február 20-án is kevesen vizslatták Debrecen fölött az eget, néhányan csodálkozhattak rá a különös felhőzetre, melynek hosszúkás tömbjei méltóságteljes lassússággal úsztak délnyugati irányba. Délelőtt tíz óra körül úgynevezett humilis felhők vonultak át a város felett. E ritka természeti jelenség a tél második felében fordul elő. Egyszerű, lapos aljú képződmények, melyek tetejük felé keskenyednek, gömbölyödnek, hullámformát alkotnak. Legkisebb gomolyfelhő. Egyedeit gyenge hőáramlás hozza létre. Néhány száz méter vastagok. Gyenge légörvényeket, turbolenciát váltanak ki. A vitorlázó repülők pilótáinak egyik kedvenc felhőtípusa. Ezeken egyfajta „hullámlovaglást” végeznek, s a szelek szárnyán jelentős távolságokat képesek megtenni.
Az égi ritkaság alig fél órát tartózkodott Debrecen egén, fél tizenegyre hírmondójuk sem maradt.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás