Debreceniként ki ne emlékezne a jó öreg sárga villamosra, meg annak legendás piros színű jegylyukasztóira? A Bengálira. Bár tekintélyéből mit sem alább adva, napjainkban már csak ritkán tűnik fel, ám akkor elidegeníthetetlen szerepben, valóságos úttörőként szolgálva ifjabb örököseinek.
Emlékszem, olyan hat-nyolc éves lehettem. Amikor édesanyámmal villamossal keltünk útra, mindig a „régi villamossal” szerettem volna utazni. A hazánk szülötteként megalkotott FVV CSM szerelvénnyel, avagy a Bengálival.
- Anya, ugye a régi villamossal megyünk? - tettem fel rendre kissé aggódva, ám gyermeki naivitással a kérdést.
S édesanyám, amikor az idő is kegyes volt hozzánk, engedett kisgyermeki vágyaimnak, és megvártuk, mire berobog elénk a hőn áhított sárga villamos. Teltek az évek, felnőttem, és ez a legendás jármű velem együtt korosodott, mígnem egyre eltűnni látszott a vágányokról. Helyét immár végleg átvette a Ganz Hunslet, mára már ugyancsak nem éppen fiatal kék villamos, valamint a CAF modern szerelvénye. A legenda mégis tovább él, és épp úgy mint az aggastyán Nosztalgia Villamos, a veterán Bengáli is végigrobog alkalomadtán az egykor oly sokat megjárt sínpárokon. Igaz, hol utasokkal, hol magányosan, mintegy emlékkörútra indulva a régi, tovatűnt daliás időkön elmerengve. Utat mutat, utat tör örököseinek.
A tisztelt utazóközönség egyébként a mostani hétvégi, gyermeknapi alakom előtt ősszel találkozhatott ezzel a felejthetetlen járműszerelvénnyel. A DKV alapításának 140. évfordulóján ugyanis valóságos megelevenedett történelmi albumként rótták a város utcáit az egykor megkerülhetetlen, veterán járművek, köztük a Bengáli. Meg kell hagyni, ezt az önmagában is kuriózumként tovább élő tömegközlekedési eszközt az üdítő kivételnek is tekinthetjük, hiszen mire a maga nemében ő is amolyan nosztalgiajárattá érett, nem szűkült, annál inkább bővült a szerepköre. Ugye, hogy jó az öreg a háznál? De még mennyire, hogy jó – tapasztalt, strapabíró és nincs akadály, amelyet ne tudna leküzdeni. Akkor mégis miért nem látjuk olyan gyakran az öreg sárga villamost? Persze, ebben van némi túlzás, hiszen egy-egy jeles napon, mikuláskor, esküvőkön elő-előfordul, hogy bátran kigördül a kocsiszínből, ám akkor jellegzetesen kattanó jegylyukasztó szerkezetei nem működnek, hiszen elején a „Különjárat” felirat díszeleg. Ezen kívül pedig egészen sajátos szerepkörben találkozhatunk vele, már, ha elég éberek vagyunk. Ébernek lenni pedig abban az időszakban, amikor előmerészkedik, meglehetősen nehéz küldetés. A Bengáli ugyanis az úgynevezett Töretőjárat.
Ezzel a kifejezéssel már találkozhattunk aggastyán trolibuszoknál is, magával a járművel pedig többnyire éjszaka vagy hajnalban találhatjuk szembe magunkat. Feladata egyértelmű, nemes, talán még jövőbe mutató is. Abból a célból indul útnak, hogy a felsővezeték jegesedését, illetve a sínpárok lefagyását minél hatékonyabban megelőzze, az esetlegesen lerakódott jégfelületet feltörje, hatástalanítsa, semlegesítse. Hiába tehát a kor, mégis jó az öreg…s Bengáli nélkül télen talán még az ifjonc villamos sem tudna simán zakatolni.
Barna Marci
Új hozzászólás