A röhögő rablók, a borsodi gladiátor és az apás rablás esete
Jól megírt, feszes napirend igyekszik lefoglalni a nevelteket fizikailag és mentálisan egyaránt. Mert kell a foglalkoztatás. Az itteni gyerekek jó része, ha tud is olvasni, akkor sem szokott. Már rövidebb szövegek nehézséget jelentenek többségüknek, és ha valami nehezen megy, attól idegesek lesznek, mert gyengeségüket látják benne.
Vannak néhányan viszont, akik rendszeresen írnak levelet és kifejezetten sokat. De ismétlem: utóbbiak száma viszonylag csekély, így olyan leterhelést kell számukra biztosítani, amelyet el is tudnak végezni.
Hétközben hatkor kelnek, hét végén fél hétkor. Ilyenkor általános tisztálkodás indul. Rendbe hozzák magukat és a csoport helyiségeit is, tehát takarítanak. Ezt követve megyünk reggelizni. Az étkezésekre készülnek, figyelemmel követik a kifüggesztett étrendet. A rendszeres étkezés egyrészt sokuk számára ezidáig ismeretlen fogalom volt, másrészt a nap, mint naptári fogalom múlása mérhető az étkezések segítségével. Érdekes látni, amikor válogatnak, leszólják azt az ételt, amelyik korábbi körülményeik közepette valószínűleg nem volt általánosan hozzáférhető számukra. Akadnak persze kedvenc reggelik: a főtt kolbász, a kakaós csiga többnyire mindenkinek ízlik.
Reggeli után megyünk levegőzni. Ami a szabadban - zárt udvarra kell gondolni - eltöltött cigarettázást jelenti. A cigi szintén fontos része életüknek, de erről már tettem említést. Cigarettázás után még egy kis takarítás következik, hiszen ilyenkor kerül sorra a mosdó és az étkező. Hét óra negyvenöt perckor az éjszakás átadja a csoportot azoknak a kollégáknak, akik ezt követően foglalkoznak a gyerekekkel. Akinek kell, iskolába megy az intézeten belül. Akinek az alapiskolái megvannak, az dolgozik a tanműhelyek valamelyikében, esetleg a konyhán, vagy a mosodában. Utóbbiakat azért szeretik, mert az ottani munkát fizeti meg számukra az intézet a legjobban. Déli fél egykor ismét átadják az ifjakat, ekkor ebédelnek - megint egy fontos étkezés; ebéd és reggeli közt tízórait kapnak - majd levegőzés cigarettával. Az esti csoport átadásig tanulás, takarítás, sport, drámafoglalkozás, könyvtári foglalkozás, egyházi foglalkozás teszi sűrűbbé napjaikat. Hétvégenként több a sport, olyankor jut lehetőség biliárdra, pingpongra, olyankor mossák ki szennyeseiket. Este hatkor vacsoráznak - délután uzsonna, mielőtt elfelejtem -, majd ismét a cigis levegőzés. Ilyenkor telefonálhatnak, zuhanyoznak. Az éjszakás a csoportot este fél nyolc után veszi át. Ekkor esmént levegőzünk egyet, majd szabadfoglalkozás következik. Rajzolnak, sakkoznak, kártyáznak, esetleg filmet néznek. Tíz órakor takarodó.
Látni tehát, hogy feszes a napirend. Ha nincsenek kellőképpen lefoglalva, ha nincsenek kellőképpen lefárasztva - jó értelemben -, akkor elkezdenek egymással foglalkozni, elkezdik erejüket, energiájukat másként levezetni. Ilyenkor történhetnének esetleg bajok, ha az éjszakás nem figyelne oda...
(P.T. 17 éves)
Van ebben az átlagos termetű, világos hajú fiúban egy irtózatosan erős megfelelni vágyás. Tisztelettudó, de átsüt a fegyelmen a lappangó agresszivitás. Azután elkezdett mesélni és egészen másként látom, vagy éppen ezzel helyére került a túlzott tiszteletadás, az állandó kontroll-fenntartás. Ha témája akad ugyanis, mindig visszaigazoltat: ugye? Ki akar tűnni a többiek közül, különbnek tartja magát a csoport más tagjainál, különösen a magukat cigánynak vallóktól. Gyakran kerül velük egyébként szócsatába, s ilyenkor úgy tűnik, nehezen tartja magát vissza a tényleges, testi konfliktustól. Miközben alapvetően derűs ember benyomását is kelti. Mindenesetre az biztos, hogy úgy tűnik: a javítós átlag fölött van a műveltsége és észbeli képessége.
- Van egy tizenhárom éves húgom, meg két, nálam jóval idősebb bátyám. Hát anya, ő ilyen rokkantakat dolgoztató kht-nál dolgozott, de megszületett a bátyám kislánya és ő volt az egyetlen a családban, aki tudott rá vigyázni, mert a szülők nem hagyhatták ott a munkahelyet. Azután szezonban fagyit árult, majd egy céghez jelentkezett. Ennek van ott a közelünkben is összeszerelő üzeme, és hétszáz kilométerre is. Őket elküldték oda. Vagy kirúgták volna. Apa már különvált anyától régen, pontosan nem tudom, mikor. Egy darabig még ott lakott velünk. Néha bántotta anyát is. Apa miatt én, meg a két bátyám - akkor én két és fél éves voltam - elkerültünk állami gondozásba. Anya, meg a bátyáim meséltek róla, hogy a nevelők papuccsal verték a fejemet, tele voltam dudorokkal. Amikor a bátyáim átjöttek hozzám látogatni, akkor meg mindig elzavarták őket. Kikerültünk, de agresszív lettem. Verekedtem az oviban, az iskolában, mindenhol, így visszakerültem az intézetbe, onnan jártam iskolába. Apámmal kapcsolatban sosem volt apás élményem, már nem bánt mindenkit, nem is iszik, de az is lehet, hogy benőtt a fejelágya. Őt amúgy is tönkrevágta a börtön. A húgom tanul rendesen, olyan négyes, ötös átlag, a bátyáim sem voltak börtönben.
Nekem nyolc osztályom van, hetedikben kétszer buktam. Többet jártam az iskola mellé. A haverommal járkáltunk, néztük a csajokat, interneteztünk náluk. Ő olyan huszonnégy éves, nem dolgozott akkor. Hiányoztam annyit, hogy nem tudtam semmit. Meghúztak, átkerültem másik iskolába. Ott ment a tanulás, egy év alatt két osztályt végeztem. Az egy olyan iskola, hogy nem csak általános van, hanem szakképzés is, meg érettségit is ad. Elkezdtem szakmát tanulni, festőt, mert egyszer nálunk volt apu egyik embere, és figyeltem, mit-hogyan csinál, és magyarázta, mutatta is. Na, szóval elkezdtem a festő szakmát tanulni, de a szakképzőben sok volt a cigány, jöttek a kötekedések, verekedések. Infrázgattak ott engem jobbra-balra.
A bűntársammal, meg egy haverommal először egy Suzukit, meg egy Volkswagen Passatot loptunk. Mentünk a csarnokba focit nézni. Be voltunk gyógyszerezve, én meg mondtam, hogy nézzünk szét az öltözőben. Bemásztunk az öltöző ablakon, egy kabátzsebben találtunk kocsikulcsot, mobilt, egy másikban még egy kulcsot. Távirányítású volt a riasztó, hamar meglettek az autók. Beültünk és go. Volt egy ismerősünk, aki nagyon gazdag, ő mondta régebben, hogy bármink van, megveszi. Még kocsit is. Először azt akartuk, hogy kiszedjük a zenét, de eleinte még kocsikáztunk, villogtunk. Már járkáltunk egy órája, de egyszer csak jöttek a rendőrök. Hideg volt, de leizzadtam, mert fegyvert is fogtak ránk. a haverom az elszaladt, engem meg bevittek az őrsre. Jegyzőkönyv, anyát behívatták, azután nemsoká hozták a haveromat is. Kiengedtek, anyám kiosztott öt egyformát, megígértem, hogy többet ilyet nem csinálok. Erre úgy három hétre összeverődtünk megint a haverommal. Gázolajat akartunk lopni a kenyérgyárból. A kocsikból akartuk szívni. Bemásztunk, cipeltük a nehéz kannákat, én vittem a rázócsövet. Volt velünk két cigánygyerek, azok hülyék voltak, összevesztek egy rossz cd-s rádión, hogy kié legyen. Miközben folyt a kannákba az olaj, benyomtunk még gyógyszert. Haverom nem tudott a fűből felkelni, én meg elkezdtem játszani mission impossible-öst. A telefonom volt a pisztoly és ott ugráltam, pörögtem a kerítés mellett, meg a betonon a kocsik közt. Szaladtam aztán a kannákért, hajtottam a többieket. A két cigány közben rátámadt a sok kenyérre, amik a kocsikban voltak. Akkor azon veszekedtek, hogy kinek jut több kenyér. Ez benn van egy udvaron és közben jöttek kifelé a pékségből. Uzsgyi a nádasba, ott elhagytam a fél cipőmet, jöttek utánunk, mint az indiánok. Nem kaptak el, csak azzal nem számoltunk, hogy a kamera vesz minket. Még utána bevettünk egy gyógyszert, kiütöttem magam. Jó két napra rá jöttek értem. Vissza kellett nézni a felvételeket, és mikor megláttam magunkat, hogy mit csináltunk, rámjött a nevetés, amikor megláttam magunkat, erre kaptam a füleseket, hogy kulturáltan viselkedjek. Hat hónap fogházat kaptam, két évre felfüggesztve. Azóta volt még három balhém. Betörési kísérlet, lopás... Akkor még meg volt a két év és kaptam egy év javítót. Még lesz tárgyalásom.
A gyógyszert a kenyérgyárnál kezdtem komolyabban, attól kezdve folyamatos. Nyugtatóztunk, Rivotrilt, vagy Sanaxot szedtünk. Ittunk is rá viszkit, hubit, vodkát, ilyen csöves piákat nem. Próbáltam zacskóból a technokolt, attól aludtam vagy két napig. Füvet is próbáltam, már két naponta mindig szívtam. Bogyót is szedtem. Pénzem otthonról volt, vagy volt olyan, hogy apa elvitt magával dolgozni.
Mielőtt bejöttem, három hónapja volt egy kapcsolatom, annak azt mondtam, hogy elutazok Pestre, a nagynénémhez egy évre. Hiányzik a szex, itt semmi nincs, én minden buzit elítélek. magam ura vagyok, de nincs abban semmi, ez természetes dolog. A szakmát, azt biztos megcsinálom, ha kimegyek, én festő akarok lenni.
(N. R. 17 éves)
A csoportban ő a legújabb. Ehhez mérten csendes, visszahúzódó, ahogyan ez szokott lenni. De már méregeti a többi fizikumát, s nézegeti a saját karját. A többiek persze izmosabbak, hiszen szinte napi program a sport, a gyúrás. Emberünk a felnőttekkel szemben is szolgálatkész, igazából érzelmeket nehéz leolvasni az arcáról, mondhatni pókerarccal válaszol a kérdésekre, szó nélkül teszi a dolgát. Kissé lassú talán a többiekhez képest, tovább öltözik, pakol, eszik, mint azt megszoktuk. A csoporttársai ezt tolerálják egyébként, tehát konfliktusa ebből itt nem valószínű, hogy lesz. Fehérbőrű fiú, kicsit mintha a cigányszármazásúak felé tartózkodóbb lenne. Nyugodtnak, megfontoltnak tűnik, talán az imént említett lassúságnak is ehhez van köze. Két testvére jóval idősebb nála, családjával egy borsodi kisvárosban él.
- Miénk a legszebb ház ott a környéken. A fürdőszoba plafonján tükörcsempe van, lent meg olyan járólapos. Műanyag nyílászárók vannak, a konyhánk is járólapos. Öt éve újítottuk fel a házat.
Apának több szakmája is van, de most nem dolgozhat egy darabig, mert nemrég műtötték és le is százalékolták. Anyám fonónő, de ahol dolgozott, az becsődölt, most helyben takarít.
Nekem meg van a kilenc általános, most kezdtem a tízediket. Szakács, vagy karosszérialakatos lennék szívesen, de inkább szakács. Mindent meg tudok sütni, főzni. Sütni az oldalast szeretem, főzni a vadast. Ezek a kedvenc kajáim is.
Én még nem voltam büntetve. Ült már az apám is, egyik bátyám is, a nagybátyám meg emberölésért volt büntetve. A bátyám egyébként ilyen szektás volt, sírokat ástak ki, azért kapott büntetést.
Kilencedikben megbuktam, osztályozóvizsgát kellett tennem. Miért húztak meg? 350 órát hiányoztam. Otthon úgy tudták, hogy iskolába mentem, miközben Miskolcon lógtunk, izgalmasabb volt odakint. Egyébként is, ha iskolában voltam, sokszor volt bajom. Háromszor kaptam fegyelmit, egyszer verekedés miatt is. Szóval lógtunk a haverokkal, ittunk, drogoztunk. Speed, fű, meg egyszer-kétszer spuriztunk. Pénz otthonról is volt, meg loptam a szomszédból. Kivitte a szomszéd a szemetet, én meg bementem. Egy héten négyszer biztosan voltam bent. Megtaláltam a pénzét és vettem el belőle. Gyagyás és azt hitte, a szellemek viszik el a pénzét. Máshonnan nem loptam. Már elvettük a pótkulcsát is, de egyszer, amikor bent voltunk nála, pont hazajött. Kiugrottunk az ablakon, de észrevett minket. Egy hónapra rá bevittek a rendőrök. Én tagadtam mindent, de bevitték a haveromat is, ő beparázott, és mindenkit feldobott, még a saját unokatesóját is. Akkor visszahívtak és bevallottam én is. Kaptam két év felfüggesztettet, az ügyész fellebbezett fogházra, akkor kaptam egy év javítót. Anyám nem örült. Megvonták a számítógépet is, ez pedig kemény büntetés. Én már játékgép-függő is voltam. Az a kocsmai nyerő, igen.
Verekedtem is, megvertem egy benzinkutast. Be voltam akkor is drogozva. Nagyobb darab gyerek voltam én, de a drogok leszívtak. A 16. születésnapomon rosszul lettem, attól kezdve leálltam.
Senki sem segített benne, magamtól csináltam.
Sokat verekedtem pénzért, raktak rám, nyertem sokat. A szüleim azt hitték, diszkóban vagyok, mikor hazamentem, nem látszott rajtam semmi.
Családi házról szoktam álmodni, szép medencével, de ha hazamegyek innen, első dolgom az lesz, hogy teleeszem magam. Szoktam főzni is, szeretem a sült oldalast, meg a vadast.
B. J. (18 éves)
Sötét pillantású fickó, időnként túlérettnek tűnik a többiek közt. Sőt: mintha a csoport kevésbé fejlett tagjainak gyerekességei, kamaszos szórakozásai kissé idegesítenék. A kamaszkora nagy részét a javítóintézetben töltötte, szinte itt vált felnőtté, valószínűleg ezt jelzi a koraérettség ilyen foka, avagy jól megtanult egy szerepet, amelyet nevelő jelenlétében alkalmaznia kell. Egyébként készséges ember, udvarias, miközben mindvégig érzem a fojtást a viselkedésén. Szerintem egyébként az intelligenciája is magasabb a javítós neveltek jó részénél tapasztaltnál. Tisza menti kisvárosban él.
- Szüleimmel élek, két testvérem van. Apukám egy másik városban dolgozik, nem tudom mit. Nincsen szakmája, vagyis ilyen állattenyésztő, vagy gondozó, vagy miféle. Anyu otthon van. Kertes házban lakunk, van három szoba, egy konyha, egy fürdőszoba, egy spejz. Gázunk nincs, vegyes tüzelésű kazánt tervezünk, most kandallóval fűtünk. Az általános iskolát idebent elvégeztem, meg van a nyolc osztály. Lehet, hogy elmegyek a faterral dolgozni, az ilyen heti munka, vasárnap mennek, pénteken jönnek. Szeretnék azért egy szakmát, szobafestőt, vagy minősített hegesztőt. Jövőre elkezdem a kilenc-tizet, úgy elég lesz az iskolám hozzá.
11 éves lehettem, amikor intézetbe vittek, mert nem jártam iskolába, hanem csavarogtunk bent a városban. Bementünk kocsmákba, biliárdoztunk, játékgépeztünk, pizzáztunk. Tanulni nem szerettünk. Tulajdonképpen akkor már évek óta ment ez. Szóltak, hogy fejezzem be. Kirúgtak az iskolából végül, mert egy gyerekre rárúgtam a padot és a gyerek bordái eltörtek. Az intézetből is sokat szöktem haza. Visszavittek, azután másnap már megint otthon voltam. Ügyem az akkor nem volt, de sok olyan bűncselekményt csináltunk, amiről nem tudtak. Loptunk. Telefon, pénztárca. Elvettem a telefont és nem adtam vissza.
Közben ment a drog, már lassan mindent kipróbáltunk. Fű, szpíd, ittunk, mint az állat. Minden héten. Bor, pálinka, sör, pezsgő, amire éppen pénzünk volt.
Idebent rablásért vagyok, apu a társ tettes, de ő nem csinált semmit. Elmentünk halászni, az jól sikerült. Felmentünk a városba, volt bennünk egy pici pia. De apu nem tudta, hogy én is ittam. Egy éjjel-nappalinál volt egy csávó, be volt rúgva. Elejtette a fizetési papírját, abból gondoltam, hogy éppen tele van pénzzel. Ellöktem, ráültem a mellkasára és elszedtem tőle. Csináltunk a százezerből hármat. Megforgattuk: gépeztünk, kaszinóztunk. Két-három nap után jöttek a rendőrök a lakásra. Apámat bevitték oszt mondták, hogy nem engedik ki, ha nem megyek be. Nem akartam bemenni, de anyám rábeszélt. Apám akkor azt mondta, hogy mondjak el mindent, én meg elmondtam. Előzetesben kilenc hónapot voltam, összesen három év javítót kaptam. Szöktem is, vagy ötször nem jöttem vissza, így lett három év nyolc hónap. Csaj? Vannak és van is. Most kicsit szét van esve a kapcsolat, de majd rendbehozom.
Van egy lányom. Nemrég múlt két éves, de nincs az én nevemen. Más neveli. Róla is szoktam álmodni. Vezetni, autózni nagyon szeretek.
(Folytatjuk)
Pogány Gábor
Új hozzászólás