A szerző rámeredt az elvágtató háromkocsis IC-re. Az ország legerősebb villanymozdonya, a Traxx egyik példánya ráncigálta maga után a személyvagonokat. Ez az elektromos paripa hatvan megpakolt teherkocsi elhúzására képes és nem is a lapályon, hanem az Alpok vasútjain.
Az írás idején is a Rákóczival felmatricázott Traxx húzza a Csíksomlyó expresszt, birkózik Erdély hegyeivel. Tizenhat kocsit akasztottak mögéje. A cikk írója igazán a személyvagonok száma okán csóválta fejét. Pazarlás három vagont húzatni egy ilyen derék teljesítményre képes mozdonnyal. A látványt azért sem érti, mert Pünkösd előtt a MÁV szóvivője az átlagosnál több vagont ígért, a várható utazási igények kielégítésére a személyvonatok hosszabbak lesznek. Erre Pünkösd vasárnap a szokásos négy helyett csak hármat kapcsoltak a vonóerő után. A látott szerelvényen kívül is akadtak megkurtított vonatok.
A pedagógusok egyre elégedetlenebbek. Káosz uralkodik a mesterképzés és szaktanácsadás területén. A 2013-ban bevezetett új oktatási rendszer a minőségi oktatásra és a pedagógusok szakmai előmenetelére, megbecsülésére helyezi a hangsúlyt. Jelenleg az elképzelés csak a Köznevelési Törvényben létezik. A gyakorlatban siralmas a helyzet. A különböző továbbképzéseken, tanácsadói, tréneri összejöveteleken számtalan elrettentő, kirívó példa forog közszájon, de gyakran maguk az előadók is előállnak extrém esetekkel. Az egész szervezője és irányítója, az Oktatási Hivatal hibát, hibára halmoz. Gyógypedagógusoknak olyan tart előadást a gyógypedagógiai szakértésről, aki fele annyi idős, mint a jelenlévők, másrészt nincs szakirányú felsőfokú végzettsége. A hivatal gyógypedagógiai intézményekbe küldött középiskolai tanárokat, szakoktatót egy gyógypedagógus bírálatára, tanítói végzettségűt háromdiplomás munkájának elemzésére. A mester fokozatú gyógypedagógusok egyre felháborodottabban hallgatják a történeteket, és végképp nem értik, hogy miért nem nekik adják a szakos feladatokat, miközben a tűzhöz közel ülők öt-tíz szakértést is kikapartak maguknak. Többségük fél éve várja, hogy az Oktatási Hivatal végre őket is megbízza. Azoknak sem felhőtlen az öröme, akik rendelkeznek megbízásokkal, mert a hivatal nem nagyon akar fizetni, pedig munkaszerződések köteleznék erre.
A devizahitelesek a bankoktól megkapták elszámolási értesítőiket. Az érintettek többségének csalódás az a bonyolult számhalmaz, melyeket csak hosszas silabizálás után értettek meg. Nem lett kevesebb a fizetni való. A korábbi, egyre emelkedő részletek fizetésével együtt milliókkal többet törlesztenek, illetve fognak még a jövőben a pénzintézeteknek leróni. Hiába a kormány kommunikációja, újabb sikertörtének világgá kürtölése, valójában csak a politikai hatalom örvend, talán csak azért, mert végre sikerült ezt a sok devizást lerázni magukról. Szerintük az érintettek négyötöde kevesebbet fog fizetni, mint eddig. A devizahiteleseknek egészen más erről a véleményük.
Miniszterelnökünk nemrég Debrecenben járt. Jött, ígért, fűt, fát, bokrot. Olyan „nesze semmi, fogd meg jól”-féle csomaggal próbálta a városi elégedetlenséget csillapítani. Vajon Debrecen lakossága mikor szembesülhet azzal a ténnyel, hogy végre elkezdik a Zenede felújítását, befejezik a Latinovits Színházat? Esetükben sem jutottak még tovább az ígérgetéseknél. A torzó színház elképzelt funkciója is állandóan módosul. Most a határon túli magyar színészet akadémiáját igyekeznek elképzelni a csupasz betonfalak közé.
A Loki játékoskeretét a nemzeti bajnokság egyik legerősebbikének tartották. A szakmai stáb és a focisták még a napokban is a dobogós hely megszerzéséről nyilatkoztak, aztán ikszeltek a kiesőjelölt Dunaújvárossal. A Debrecen legjobbjának Verpecz, a kapus bizonyult. Ennyit a nyilatkozatok komolyságáról.
Az Eurovíziós Dalfesztivál előtt a honi sajtó azzal etette olvasóit, hogy Csemer Boogie győzelmi esélyei egyre jobbak. Nem tudni, állításaikat mire alapozták (különben így megy évről-évre). Szokás szerint jött a hideg zuhany. A magyar versenyző szerény tizenkilenc ponttal csak a huszadik lett.
A cikk végére egy poénos tv-ajánlat. A közszolgálati képernyős médium új műsort indított. Amióta létezik a honi tévézés, a pedagógusok mindenkor kaptak legalább félóra adásidőt. Most sincs másként. Az „Iskolapad” címre keresztelt műsor hetente jelentkezik. Csak egy a bibi: a kezdés időpontja szerdánként délelőtt tíz óra. Valamire való hazai tanerő ilyentájt éppen teljes intenzitással tömi a nebulókba a tudást. Akkor kinek szánták a műsort?
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás