Nemrégiben Görbeházán tettem kellemes látogatást. A községből kényszerbevásárlás okán átruccantunk Polgárra az országúton keresztül. Az úton elhaladva az M3 autópálya lehajtói mellett, a sztráda túlvégében nyüzsgő bevásárlóváros látképe tárult elém, míg a közelebbi horizonton a szomorú valóság: fatornyos, korhadó, magányos skanzen nyöszörgött segítségért, utolsó esélyért élettelen, elhaló hangján.
Lassacskán két évtizedes évfordulójához érkezünk, hogy 2007-ben átadták az M3 Archeoparkot. A közlések szerint csaknem 3 milliárd forintból létrehozott skanzen az évezredekre visszanyúló történelmi bemutatójellegén túl oktató-szórakoztatóközpont szerepet is betöltött, mígnem alig mindössze tízéves működést követően bezárt a megközelítőleg húszezres évi látogatószámot vonzó Archeopark. Ez volt hazánk első olyan tájtörténeti bemutatóközpontja, amely „tartalmazott” őskori leleteket, korhű parasztházakat, hosszú évszázadokkal ezelőtt használatos lakókörülményeket, valamint bemutatta a környék régészeti leleteit, illetve a tájra jellemző életkörülményeket, hiteles keretek között. Olyannyira szervezett prezentáció volt ez, hogy még a mindennapi tevékenységeket is megidézték, így a kemencében sütést, de még a Csörsz-árok is megelevenedett. Megannyi szolgáltatással kecsegtetett a lovaglástól a kézműveskedésen és sütés-főzésen át, egészen a különböző sportokig, sőt, még rendezvényközpont, koncerthelyszín funkciót is tartogatott létesítményeivel. És mindez már a múlt, hiszen a változóan nyitva és zárva tartó M3 Archeopark már csak emlék.
A Kárpát-medencében egyedülálló park – nevezhetnénk „történelmi” rendezvényközpontnak is – megmentésére, miután a rendkívül alacsony látogatószám miatt úgy tűnt, drasztikus megoldásokra lesz szükség, még érkezett néhány kétségbeesett kísérlet. Olyan helyzetben is volt a hektárokba zárt évezredes múltat bemutató skanzen, hogy egy-, két, illetve százforintos bérletidíj-ajánlat is érkezett rá, ám az idő korántsem az elszántságot igazolta. No, de el lehet-e adni a múltat, és megvásárolni a történelmet? De még mennyire, hogy lehetséges mindez!
Az állam kezébe került Archeoparkot, illetve tulajdonjogot szűk hat esztendeje a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlancsomagban, aukciós alapon eladásra kínálta, több, befektetési célú, fejlesztésre alkalmas ingatlannal. Ez ingatlanok összértéke csaknem annyi volt mint a parkberuházás. Vevő nem érkezett.
A látogatókat felváltotta a természet úttörése, a korhadás és a kételyek. S szüntelen ott áll az Archeopark gazdátlanul, magányosan, keservesen figyelve a mellette elhaladó autókat, a hol gunyorosan, hol megrettenve, hol ötlettelenül, kétkedve bámuló arcokat. Jövője ismeretlen. Élt kevesebb mint tíz esztendőt.
A legfrissebb, nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján az MNV az Elektronikus Aukciós Rendszeren keresztül egyéb ingóságokkal, csaknem 432 millió forintos kikiáltási áron újból árverésre bocsátotta az M3 Archeoparkot. Az adatok alapján a licit időszak lassan egy éve, hogy lezárult, az árverés eredménye ismeretlen.
Barna Marci
Új hozzászólás