Történelmünk viharos századaiból sok emlék maradt fent a jövő generációja számára. Itt nemcsak tárgyi emlékekre gondolok, hanem várainkra.
A vár, egy a középkori tatárjárás előtti, ami Füzér központjában 170 méter magasan a falu felett, a Zemplén legkeletibb részén található. Építésének ideje ismeretlen, de valószínűleg az Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építette. Először 1264-ben említik hivatalos oklevélben, majd 1270-ben kelt újabb oklevél egyik utalása alapján bizonyossá tehető, hogy a vár II. András halálakor (1235-ben) már áll, illetve 1235 előtt a király birtokába került.
IV. Béla 1262-1263 körül kedvenc lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért, és a hozzá tartozó uradalmat, de később, 1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva elvette azt a királyhoz hű Anna hercegnő tulajdonából. IV. Béla megpróbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Füzéry Mihály visszaverte seregével a támadást. 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Rosd nemzetség (Füzéry) Mihálynak és Demeternek adományozta. (forrás: Wikipedia, Füzéri vár részlet)
Vár állott, most kőhalom - már a nemzeti himnuszunkban is utalást tesz arra, hogy az idő és a csaták megtépázták várainkat. Napjainkban ezt meg is lehet fordítani, mivel március 27-én nyitotta meg kapuit hosszú felújítás után, a kőhalomból, komplex várrá szépült Füzéri vár.
A teljes rekonstrukcióra 2014-2015-ben került sor, európai uniós támogatásból, amely keretén belül, helyreállították a felső várat, továbbá megújult a palotaszárny, illetve a várkápolna és az alsó bástya. A felújított helyiségekben interaktív középkori kiállítás található.
Somogyi Eszter
Új hozzászólás