Milyen szép a fehér karácsony. A pattogó tűz melegénél összegyűlik a család, odakint hull a hó, és egy kicsit mindenki megnyugszik, mert közeleg a nyaralás, itt a tavasz. Várjunk csak! Micsoda? Fehér „karácsony”? Április? Valami nem stimmel…
Már-már kezdjük megszokni, hogy Holle anyó télen nem szorgoskodik errefelé. Ezzel önmagában még nem is volna gond, hiszen ez a hóhiány társadalmunk jelentős részének jókora elégedettséget szerez, ráadásul a közlekedés sem bénul meg, illetve másik autóba sem kell beszállnunk. De kérem szépen, ilyenkor kell bepótolni? Nem várhatott volna egy évet, hogy megérkezzen az egyébként igen csekély tempóban olvadó szilárd csapadék? Jó néhány esztendeje volt már rá példa, hogy a március 15-i nemzeti ünnepet bakancsban, hólapáttal a kézben celebráltuk. Most azonban a Feltámadás szent ünnepe igen látványos körítésben érkezett meg. Így Nagypénteken, április 7-én pustol odakint a hó, előkerülnek a nagykabátok, az ember pedig kétszer is meggondolja, hogy menjen-e ki a szabad levegőre, hiszen az időszakhoz méltatlanul zimankós odakint a légkör.
Persze van erre is magyarázat, meg a természettudományos szaknyelv a globális felmelegedésen és a radikális klímaváltozáson túl megannyi egyértelmű választ adhatna erre az egészen szürreális élményre. Azonban lássuk be, nem kissé zavaró a jelenség, hogy egy ilyen ünnepen, amikor már kezdtünk hozzászokni, hogy süt a nap, a téli cuccokat elegáns mozdulattal bedobhatjuk a szekrénybe, mégis bojtos sapkában, nagykabátban kell kimenni az utcára. No, azért a közélet, a kultúra és a sport nem áll meg, hiszen legalább focimeccset lehet nézni ebben a katasztrofális időben, még a munkaszüneti nap ellenére is. Legalábbis arrafelé, amerre a hirtelen jött égi áldás nem befolyásolja a pályahasználatot, ugyanis nem is olyan távol tőlünk már a meccset sem tudják megrendezni. Aztán közben el lehet egy kicsit gondolkodni, hogy nyuszi helyett ne állítsunk-e egy kicsit megkésve is karácsonyfát.
Feltámadás? Igen… feltámad a tél.
Barna Marci
Új hozzászólás