A fiatal Móricz Zsigmondot gyakran csúfolták Cicc Móricznak, mivelhogy családja mély szegénységben élt, húst csak hírmondóban láttak. Sokak feltételezése szerint, hús gyanánt macskát ettek. A hiedelem majdnem igaz, de lássuk az egészet szép sorjában!
Móricz Zsigmond 1879-ben Tiszacsécsén született. Anyja Pallagi Erzsébet, apja Móricz Bálint, földműves, építési vállalkozó. Öt holdjával módos parasztgazdának számított. Vállalkozásai azonban balul sültek el. Hitelre vett cséplőgépe felrobbant, a Tisza jégzajlása vízimalmát tönkretette. Földönfutóvá lettek. Prügyre költöztek, ahol hihetetlen szegénységben tengődtek. Volt úgy, hogy a család, vacsora helyett, korán lefeküdt, csakhogy ne hallják gyomruk korgását. Apjuk napszámosnak szegődött. Keményen dolgozott, így taníttatni tudta hét gyermekét. Inkább magától vonta meg a falatot, hogy jusson szeretteinek.
Éhenkórász volta napszámos társai előtt sem maradt titok. Egy nap gondolták, jóllakatják Bálintot, de meg is viccelik. Nyúlpaprikásra invitálták, amit a gyanútlan családfő boldogan elfogadott. Magában örült is, legalább azon az estén többet ehetnek otthon, mert egy éhes száj, vagyis ő, nem a családtól vonja el a falatot.
A társak erősen kínálták, Móricz pedig nem kérette magát. Gondolta, ha gyomrát alaposan megtömi, következő estig is kibírja. Még repetázott is. Fel sem tűnt neki, hogy a meghívók nem esznek, gyakran félrefordulna, rázkódik válluk.
Amikor befejezte, bajszát, száját megtörölte. A többiek egészségre kívánták, és élénken érdeklődtek: ízlett-e a nyúlpaprikás? A válasz mi más lehetett: persze. Ekkor tört ki a bugyborékoló nevetés, amit addig is alig bírtak visszatartani az etetők, s közölték a jóllakottal: az bizony macskából készült!
A prügyiek a mai napig e történetért helyezték előtagként a Ciccet neve elé. A gúnyolódás ellenére Zsiga bácsi rendszeresen visszajárt a faluba. Becsülték is falusiak a híressé lett embert, de nekik továbbra is csak Cicc Móricz maradt.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás