Kozmáné Bődi Ildikó textilfestéssel és rajztanítással foglalkozik. Képeit egyedi vegyes technikával készíti, melynek része a batikolás. Idén áprilisra meghívást kapott az évente megrendezendő marokkói békefesztiválra. Ennek kapcsán tettünk fel neki néhány kérdést.
- Hogyan jött ez a meghívás?
- A világhálón keresztül talált rám a marokkói fesztivál szervezője. Lesz egy önálló kiállításom a fesztivál keretén belül, ahol 12 békedalhoz készült illusztráció szerepel. A dalok közül három magyar, a többi külföldi a világ különböző tájairól. Olyan dalokat választottam, amiket a közönség jó eséllyel ismerhet. Szeretném, ha a dalok hallhatóak is lennének a kiállítótérben, meglátjuk, adottak lesznek-e ehhez a technikai feltételek. Korábban is készítettem hasonlót, például egy teljes tárlatot Bikini-dalok által inspirált képekből. Kereszt alakban lesznek elrendezve az alkotások, ezzel jelképezve, hogy keresztény országból jöttem. Én leszek az egyetlen magyar, és Európából sem sokan jönnek, talán egy belga, de még ez sem biztos. Azért választottam kisméretű képeket, mert a szállítást nekem kell megoldanom repülővel. Ezen a fesztiválon az irodalom, a zene és a képzőművészet is jelen lesz, mindenki a saját eszközeivel mondja el a gondolatait a világbékéről, a világbéke megteremtésének lehetőségeiről. A világ minden tájáról érkeznek művészek, Amerikából, Ázsiából is. Mivel magam is foglalkoztam kultúraszervezéssel, érdekes lesz belülről látni, hogy mekkora munkával jár egy ilyen esemény. Ez a harmadik marokkói békefesztivál. A titkos célom, hogy Magyarországra is elhozzam ezt a fesztivált, vagy kezdeményezzek egy hasonlót. Mivel mögöttem már nincs intézmény, ezért ehhez támogatók kellenének.
A kiállítás mellett egy workshop keretében zenére fogok festeni egy marokkói festőművész kollégámmal. Ilyet még soha nem csináltam, ráadásul az is titok előttem, hogy milyen zene fog szólni közben. A művésztelepeken azt tapasztaltam, hogy nemcsak én, de igazából mindenki akkor tud alkotni, ha elvonul, úgyhogy mindenképpen izgalmas feladat lesz közönség előtt festeni.
- Milyen technikával készültek a képek?
- A batiknak, a nyomott anyagnak, a selyemfestés kontúrozott technikájának az együttese teszi ki azt az egyedi módszert, amivel a képeket készítettem. Ez a technika a saját fejlesztésem. Az aranyakril adja meg a képek paszpartuját. Egy kép tizenkét munkafolyamaton megy keresztül, amíg elkészül.
- Hogyan kezdett festéssel foglalkozni?
- Már gyerekként is mindig megfogott a szép, a különleges. Hazafelé sétálva az iskolából néztem a felhőket, különböző formákat láttam beléjük és otthon megpróbáltam lefesteni, lerajzolni őket színesben. Általános iskolában rajzszakkörös voltam, de középiskolában a rajzórákon kívül sajnos nem volt alkalmam ezzel mélyebben foglalkozni. Aztán a sorsom a debreceni tanítóképző főiskolára vetett, ahol akkoriban 8-10 rajztanár dolgozott és 20-30 fős csoportok tanultak rajztanárnak. Itt Makoldi Sándor festőművész lett a mesterem, aki a szerves műveltség irányába nyitotta fel a szemünket, elsősorban a népművészeten keresztül. A főiskola után szülőfalumban, Hosszúpályiban gyerekeket kezdtem tanítani rajzra, az organikus szemléletű rajztanítás szellemében, ennek a módszertanát is megírtam. Konferenciákon adtam elő a témában, a tanítványaim képeiből kiállítással illetve diavetítéssel egybekötve.
- Egészen pontosan mit jelent az organikus szemléletű rajztanítás?
- Az organikus szemléletű rajztanítás a gyermeki látásmódra helyezi a hangsúlyt. Hangsúlyozom, nem gyermeteg, gyermeki. A gyerek születése pillanatában egész közel van a természethez. A gyermek nem perspektivikusan ábrázolja a világot, hanem egészben látja. Egy gyermekrajzon az égen együtt van a nap, a hold, a csillagok, vagyis amiket a természetben nem lehet egy időben megfigyelni. Az életet is folyamatában, együtt látja a születéstől a halálig, az egész körforgást. Ez a szemlélet mindenkiben ott van, csak a legtöbben elfelejtjük. A legtöbb iskolában azt tanítják, hogy az életnek, a valóságnak csak egy szeletét figyeld meg pontosan, és rajzold le. Mi engedjük őket, hogy szabadon rajzolják le, amit látnak, amit elképzelnek, úgy, ahogy ők látják. Elsősorban a népi kultúrából adunk nekik alapokat ehhez. Például ha az a feladat, hogy látvány alapján lerajzoljunk egy tojást, akkor utána rátérünk a tojáshoz köthető eredetmítoszokra, az írott tojásokra, majd a gyerekek kitalálnak egy saját mintát, amit ráírnak a tojásra.
- Közben folyamatosan festett?
- Néhány évig a tanítás miatt hanyagoltam a festést, ecsetet sem vettem a kezembe. Amikor újrakezdtem, kerestem a textil megmunkálásának egy különleges módját, mivel ez az anyag mindig foglalkoztatott. Így találtam rá a batikolásra, ami egy távol-keleti technika, de a magyar kultúrában nagyon régóta jelen van például a kékfestésben vagy a tojásírásban. A kilencvenes évek elején voltak az első önálló kiállításaim. Ekkoriban kezdtek működni a népfőiskolák, én a Gödöllői Népfőiskolán textilfestést tanítottam, a tanítványaimmal közös tárlatokon vettünk részt, hatalmas sátrak vásznára festettünk. Néhány év múlva elvégeztem az Iparművészeti Egyetemet textil szakon, ahol batikolni egyáltalán nem tanultunk, másféle technikákat ismertünk meg, ami nagyon hasznos volt, én mégis ehhez tértem vissza később. A szakdolgozatomat is a batikolásról írtam. Lehetőségem volt kutatni az Iparművészeti Múzeumban a gyönyörű régi távol-keleti textileket, ami még jobban elmélyítette a tudásom. Öt évig voltam igazgatója a hosszúpályi művelődési háznak, amelyhez könyvtár és falumúzeum, tájház is tartozik. Itt látható öt pannóképem, amely a magyarság történetét mutatja be a csodaszarvas legendájától a szent koronáig. Felújítottuk a falumúzeumot, az egyik legszebb lett a megyében. Én szerkesztettem a helyi lapot is, képviselő is voltam. Aztán egy felnőtképzéssel foglalkozó iskolát, a Görög Demeter Szakképző Iskolát hoztunk létre Debrecenben. Egészségügyi szakmákat, mint például ápoló, gyógymasszőr, lakberendezést, újságírást tanítottunk. Jelenleg a Péchy Mihály Szakgimnáziumban tanítok dekoratőröket esti tagozaton óraadóként. Ez pont elég, hiszen inkább a saját művészetemmel akarok minél mélyebben foglalkozni. Ez a fesztivál lesz az első külföldi bemutatkozásom, remélem, hogy ezzel megnyílnak a kapuk másfelé is.
Fehér Gábor
Új hozzászólás