Vélemény

Sajnos, napról napra az a legfontosabb hír: mennyien érkeznek kicsi Magyarország határaihoz menekülők, bevándorlók, migránsok, segítségre szorulók, potenciális terroristák, halállal fenyegetettek…

A hétvégén egy kicsit fellélegezhetett a főváros. Pénteken a menekültáradat elindult a nyugati határ felé.

Ettől a beszédtől senki nem fog agyvérzést kapni még az idei földtörténeti kánikulában sem. Hol van ez a beszéd, az „illiberális államhoz”, a „Nyugat mint kényszerlakhelyhez” vagy a putyini Oroszország korábbi dicséretéhez képest?

Több évtizedes munkával, alapos stratégia alapján felépített rendszer van az Orbán-vagyon mögött, és jóval többről van itt szó erkölcsileg megkérdőjelezhető vagyonosodásnál: alattvalói és vazallusi függésre épített, új állammodellről – mondta Ferenczi Krisztina utolsó interjújában, amit a Népszabadságnak adott három nappal halála előtt. A beszélgetés a lap hétfői számában olvasható.

Nem árt, ha az ember megtanul a sorok között olvasni, mert manapság semmi sem történik egyenesen, nyíltan. Aki az igazságot akarja, annak képesnek kell lennie a fals információözönből, csúsztatásokból, mismásolásokból kisilabizálni a lényeget.

A nemzet első veje nyerészkedett rajtunk. Közel fél milliárd forinttal kért többet az államtól a munkáért, mint amennyibe neki került.

Szoktuk mondani, ha valami elképesztőt, hihetetlent látunk, hallunk: ez nem lehet igaz. A következő három történet mindegyike valós, csak személyiségi jogok miatt maradnak el a nevek és a helyszínek, bár megérdemelnék, mivelhogy nem éppen emberbaráti cselekedetekről olvashatnak.