Április 8-án az ország országgyűlési képviselőket választ. A kampány a finisébe ért. Az elmúlt hónapok politikai megmozdulását értékelve már most megállapítható, bizony a rendszerváltás utáni legdurvább kampányon vagyunk túl. Az állítás alátámasztására álljon itt néhány példa.
Debrecen volt polgármestere, Kósa Lajos megint belekeveredett valamibe. Ráadásul a napokban napvilágot látott hírek szerint horribilis összegről, több mint négy milliárd euróról van szó.
Mint egy bunyós, a kormány naponta Soros Györggyel sorozza népét. Sulykol. Agyat mos. Ellenségképet kreált. Hazánk lányait hónapok óta győzködi Soros György állítólagos országvesztő ármánykodásairól.
Orbán Viktor a jelenkor Mikes Kelemenje, rendszeresen, szívesen levelezget népével. Ősszel migránskérdésben várta a véleményeket (biztosra ment, hiszen honfitársainknak valóban nem kellenek a messziről érkezettek, pláne, ha nem tartják be törvényeinket, szokásainkat), majd karácsony előtt a buta nyugdíjasoknak magyarázta nagylelkű küldeménye, a tízezer forint értékű Erzsébet utalvány összetételét. Most újabb küldemény (benne csekkel) landolt sok-sok levélszekrényben.
Három hír, amelyeket muszáj kommentálni. Megújult az Echo TV. Hétfőtől új helyen, díszletekkel és műsorszerkezettel jelentkezik a kevesek által nézett, nyíltan a Fidesz mellé állt csatorna.
Bár igaz lenne, amit Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára állít, sajnos azonban közel nincs úgy. Állítása szerint Magyarországon öt év alatt 800 ezerrel csökkent a szegények száma.
A médiabirodalmat építő Andy Vajna a debreceni Best FM Rádiót is megszerezte. Mint eddigi majd’ minden üzlete, ez sem sikeredett szeplőtlenre. De megteheti, mert nincs, aki megállítsa. Akik tehetnék, azoknak meg nem áll érdekükben. Vajna úr tehát gátlástalanul harácsolhat.
Szépnek megálmodott világunk romokban hever. A nyolcvanas évek végének elképzelései, hogy egyszer majd jól fogunk élni, megfoghatatlanná vált. A ködöt markoljuk. A pártpolitika rommá verte az életet, az ismerősök utcai találkozásától a jó szándékú parlamenti javaslatokig. Vagyis: nincs békesség sehol.
Budapesten tíz napja zajlik a vizes világbajnokság, hazánk eddigi legnagyobb sportrendezvénye. Nincs könnyű helyzetben, aki a teljeskörű eredményekről szeretne tájékozódni. Komoly keresgélés után juthat csak hozzá azokhoz az eredményekhez, amelyek nem magyar sportolókhoz kapcsolódnak.
Régebben a hírlapírók rémálma volt a nyári uborkaszezon. Kínkeservesen izzadták ki magukból a napi kötelezőt, mert az ország népe elment nyaralni, csak maguk szórakozására, pihenésére koncentráltak, a politikusok sem hordtak össze hetet-havat.
Berágtam Róka Gézára, a DVSC nem is tudom milyen vezetőjére. Azt találta mondani a minap a megyei lap munkatársának, hogy megkezdődött a takarítás a Lokinál, három fickót már elzavartak, de lesznek még távozók.
Közeledik a jövő évi parlamenti képviselő választás ideje. Az indulni szándékozó pártok egyre gyakrabban nyilatkoznak meg. Bevált szokás szerint kérkednek sikereikkel, ígérnek fűt-fát.
Ahogyan a szobrász önti a gipszet a halhatatlan arcra, azonkép öntjük mi céhesek- mívesek szavunknak anyagát és várunk, várunk, míg a kíntól kővé nem mered.