Tizenhat év Debrecen élén (gyorsleltár)

Kósa Lajos

Kósa Lajos polgármester elmenekült Debrecenből. Az ellenzék egységesen fejére olvasta regnálása tizenhat évének minden negatívumát. Volt belőle bőven. Dicstelen ténykedésének megkoronázása a napokban kipattant ingatlanügy.

A Fidesz alelnöke, megmondó embere egyszerűen elfelejtette vagyonnyilatkozatában feltüntetni fővárosi, hetven milliót érő ingatlanát - legalább is így állítja be. Gyenge védekezés, hogy felesége nevén van a lakása. Párjának ugyan, honnan lett volna annyi pénze a vásárlásra, s fenntartására? Méltatlan befejezése polgármesteri négy ciklusának. A tizenhat évéért sem dicsérhető egyöntetűen.

Az 1998-ban hatalomra került Kósa Lajos megosztó személyiség. A nép fiának tartva magát a nép nyelvén, közvetlenkedve próbált megnyilvánulni. Vannak, akik bevették a trükköt, s természetesen az ellenkezője is igaz.

Gyakran becsületsértő módon nyilatkozott az ellenzék tagjairól, s mindazokról, akik nem a Fidesz politikájának szekértolói voltak. Rossznyelvek a kelet urának titulálták.

Munkásságát felemásan ítélik meg. A debreceniek többsége másodrendű állampolgárnak érzik magukat, hiszen, ahol laknak, ott nem történtek fejlesztések, nem jutott pénz vízelvezetésre, utak aszfaltozására, a közbiztonság javítására. Kósa Lajos megalomániája hosszú időre nyomott hagy a városon. Az új Kölcsey, a Főnix, a Nagyerdei stadion, a Latinovits színház, mind-mind olyan beruházás, amelyik szép-szép, jó-jó, csak a debreceniek túlnyomó többségének semmi haszna belőle. A városvezetésnek rengeteg pénzébe, az adófizetők forintjaiba kerül ezeknek a komoly veszteséget termelő intézmények a fenntartása. A Latinovits színház évek óta befejezetlen, átadásához még 2,4 milliárd forintra lenne szükség. A Főnix csarnokban kevés az olyan rendezvény, amely megtöltené a lelátókat. A Kölcsey szintén kong az ürességtől. A Nagyerdei stadion idei bevételi terve megvalósíthatatlan. A városházán bármennyire tagadják, az önkormányzati választások után fizetős lesz a Békás-tó környékére való belépés. Ugyan, miért emeltek kerítést, építettek beléptető kapukat?

Tavaly a kormány adósságkonszolidációjának köszönhetően a város a tetemes adósságának hatvan százalékától megszabadulhatott, ám az optimistán tervezett városi költségvetés bevételi tervének évről-évre történő teljesítetlensége, a megaberuházások fenntartási költségei újra generálják a hiány növekedését. A nagy beruházások másik komoly problémája a megvalósítás horribilis összege. Egyetlen komoly építkezésre sem volt elegendő a tervezett költség. Sokkalta többe kerültek. Például a 2-es villamos vonalának megépítése, járműveinek beszerzése a duplájába került, mint ahogy megépítésének ideje is. A beruházásokat nagyrészt hitelből valósították meg. Azok visszafizetése, a tervezett és a valós költségek közötti különbség kiegyenlítése a város kasszájából történt. Nem maradt forrás a kisebb beruházások, felújítások finanszírozására. Minden évben könnyesre röhögi magát az olvasó, amikor értesül arról, hogy a polgármesteri hivatal évente a hó eltakarítására, síktalanításra harminc-negyven millió forintot különít el. Ez az összeg egy komolyabb havazás eltakarítási költségeit sem fedezi. A belvárostól távolabb élők évek óta nem láttak hóekét, lassan csak fényképről ismerik. A szúnyogirtással ugyanez a helyzet. A belterületi utak kátyúinak megszüntetése taknyolásos (egy lapát aszfalt, és a szerszámmal egy ütés az anyagra) módszerrel történik. Boldogok azon utcák lakói, ahol legalább ennyi történik.

Kósa Lajos más módon is pazarolta a város vagyonát. Talán már kevesen emlékeznek arra, hogy a debreceni repülőteret 1999-ben eladásra kínálta a török Begendik cégnek. Később a törökök elálltak az üzlettől, de a polgármester képtelennek bizonyult, a szerződésben rögzített bánatpénz behajtására. A 2000-ben alapított Debreceni Vagyonkezelő Rt. is csak veszteséget „termel”. 2009-ben megtörtént száznegyven darab új busz beszerzése, amelyek Debrecenben azóta is róják a kilométereket. A helyi tömegközlekedést egy cégbe (Debreceni Közlekedési Vállalat) szervezték, azóta az is veszteségesen (közel 2 milliárd) működik.

Kósa Lajos pénzügyei is megérnek néhány mondatot. A polgármester jelentős tartozást halmozott fel. 2009-ben és 2010-ben 89 millió, 2012-ben 47 millió (közben svájci frank hitel tartozását végtörlesztette), miközben folyamatosan gyarapodott. A jelentős tartozás mindig felveti a korrupció gyanúját. Jelentős tartozással rendelkező politikust nem is szabadna vezetői tisztséghez juttatni. A polgármestert nevezték Mr. 10, majd 20%-nak is. Vajon csak az ellenzéknek a próbálkozása? Ráadásnak most ott a fővárosi ingatlanjának az ügye…

A 2010-es parlamenti választások utáni megnyilatkozása, miszerint a szocialisták gazdaságilag úgy bedöntötték az országot, hogy a helyzet kezd hasonlítani a görög válsághoz, alapjában rendítette meg a forintot. Rövid idő alatt jelentőset zuhant a honi fizetőeszköz értéke a többi valutához képest. Vagy csak akart még egyet rúgni a szocialistákon, vagy választóinak bizonygatta az előző baloldali kormányok rossz gazdaságpolitikáját, vagy tőzsdei spekulánsként, a forint bedöntésével nagyot kaszált. Soha nem fogjuk megtudni az igazságot.  

Az utóbbi időben szavahihetősége egyre inkább megkérdőjeleződött. Éppen a görög összeomláshoz hasonló magyar krach víziójának bejelentését fogadták először kétkedve. Azóta is tett megalapozatlan kijelentéseket. A Tóth Árpád Gimnáziumban megtartott 2013/2014-es tanévnyitóján még fenyegetőzött, hogy azok a pedagógusok, akik nem állnak be a sorba (akkor indult a KLIK), az nem maradhat a pályán, mert ami az oktatásban történni fog, az parancs. Idén a megyei intézmények vezetői előtt, Balmazújvárosban megtartott tanévnyitóján már arról szónokolt, hogy rossz az oktatási rendszer. Vajon melyik Kósa Lajos állítás az igaz, érvényes?

A Kósa Lajos leltárt összefoglalva: személyisége, megnyilvánulásai, a róla terjedő pletykák miatt gyakran negatív tényezője volt a városnak és a honi politikának. Sokak szerint több rosszat tett a városnak, mint jót. A Kossuth tér rendbe tétele, a Nagytemplom felújítása, a 2-es villamos megépítése és üzembe helyezése pozitívumként említendő, de e cikk írója továbbra is Kósa Lajos nevét fogja motyogni az orra alatt, amikor a Kassai úton, a tizenhat éve ígért zöldhullám az istennek nem akar sikeredni. Emlegetésekor vajon hányszor csuklott? Bizonyára gyakran, mert a városhatártól a Nagyállomásig négy-öt piros lámpa is kibekkelésre vár. Miskolcon, a 3-as főközlekedési út átkelő szakaszán megoldották. Debrecenben miért nem lehet? Talán majd az új városvezetés. Az biztos, Debrecenben Kósa Lajosról nemigen fognak utcát elnevezni.

Somogyi Ferenc

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.