Panellakásban élni általában nem életcél, hanem átmeneti állapot. Bár vannak, akik jól megvannak a betonfalak között, nem tervezik elköltözésüket. A többség azonban szükséges rossznak tekinti, egy közbenső állomásnak, míg nem gyarapodnak annyira, hogy saját kertes házba költözhessenek. Sokaknak egész életükben álom marad és életük végéig panelben vegetálnak.
A második világháború utáni lakáshiányos időszak, majd a Ratkó gyerekek felcseperedése, valamint a vidékről az iparosodó városokba települők nagy létszáma kényszerítette az akkori államvezetést lakásépítési program elindítására.
Közbevetőleg tudni illik: Ratkó Anna 1948-ban első női miniszterként került a Népjóléti Minisztérium élére. 1950-ben Egészségügyi Minisztériummá szerveződött, de ő maradt továbbra is a bársonyszékben. Nevéhez fűződik az abortusz tiltásának törvénybe iktatása, a gyermektelenségi adó bevezetése. Erős propagandát fejtett ki a gyermekvállalás mellett, miközben ő csak egyetlen leánynak adott életet. Nem sokat foglalkozott vele, nagyszülei nevelték.
A paneles építési technológia szovjet szakemberek szüleménye. Hruscsov idején épültek az első házgyári technológiás lakások, ezért az orosz nép „hruscsovkák”-nak becézte. Az alacsony, mindössze 2,3 m magasságú, kis alapterületű lakóterek szűknek bizonyultak, így Brezsnyev regnálásakor növelték a méreteket. A nép – a változatosság kedvéért – brezsnyevkák”-nak hívta.
A magyarok keletről importálták a technológiát. Az első kísérleti panelházat 1959-ben emelték Dunaújvárosban. A sikeres próbát követően az ország nagyvárosaiban beindult a nyolc – tíz emeletes paneltömbök építése.
Debrecenben 1971-ben helyezték üzembe a Házgyárat, amely szovjet és magyar technológiai berendezésekkel állította elő az elemeket. Évente 2500-3500 lakás gyártására volt alkalmas. A következő években hat lakótelep épült paneltechnológiával (a hetvenes években a Fényesudvar, Vénkert, Újkert, nyolcvanas években a Tócóskert, kilencvenes évek elején pedig a Tócóvölgy és a Wesselényi lakótelep).
A házelemeket daruval emelték helyükre, és azonnal összehegesztették a már álló részekkel. Egy-egy háztömböt egy hónap alatt készre szereltek.
Fedél került az addig társ- vagy albérletben, szülőknél lakók feje felé. Életükben hatalmas változást hozott a lakáshoz jutás. Örömükbe azonban üröm is került – nem is kevés. A szólásmondás szerint: „hamar munka, soha nem jó”. Ebben az esetben is igazolódott. A betonelemek közötti réseken lakásba süvített a szél, a nyílászárók vetemedtek, az így keletkezett hézagokon keresztül a természetet fűtötték. A linóleum felpúposodott. Tisztán lehetett hallani a szomszéd házaséletét. A fürdőszobában cigarettázók füstjét a harmadik szomszédban is szívták. A lépcsőház lakói garantáltan felriadtak az éjszaka szemétledobóba dobott szemét dübörgésétől. Teljesen ismeretlenek kerültek egy szintre. Soha nem sikerült megismerni a lépcsőház összes lakóját. Nagy volt a fluktuáció.
A házgyári lakásokat ötven évre tervezték. Bizonyosan továbbra is szükség lesz rájuk. Az ott lakók jó részének nincs esélye családi házba költözésre, tehát kénytelen-kelletlen, maradnak. Egyre gyakrabban kérdezik: kitart a ház, nem fog összeomlani? Akkor ők hova mennek, ha egyáltalán életben maradnak?
A panelházak felújítására, korszerűsítésére számtalan terv született. Szerkezetileg kellene megújulniuk. Kivitelezésük nehéz, ám odázni egyre kevésbé lehet.
A kormányok panelprogramjainak köszönhetően Debrecenben korszerűsítették a lakótelepek házainak jelentős részét. Minimum megtörtént a panelek közötti rések tömítése, de sok helyen a falak hungarocellel szigetelését és festését is kivitelezték, de ezek csak a komfortérzet javítására elegendőek, bár sok esetben a fűtés költségeit jelentősen tudták csökkenteni.
Magyarországon 788 ezer panellakást tartanak számon. Ezekben él hazánk lakosságának egyötöde. A panelok idősek, felújításra vagy lebontásra várnak. Az elkövetkező évek kormányai ugyanúgy sürgős intézkedésekre kényszerülnek, mint a hatvanas években, mert rövid időn belül – akár – több százezer ember válhat hajléktalanná, ha statikusok lakhatásra alkalmatlannak ítélik lakásaikat.
Somogyi Ferenc
Új hozzászólás