Egy-két nap és megkezdődik a kérészek násztánca a Tiszán. Jómagam több mint harminc éve horgászom, de még csak egyszer volt részem ebben a felejthetetlen élményben. Igaz, nagy halat sem fogtam soha.
Erről az egész kérész kérdésről, a Dennis a komisz című film egyik legjobb jelenete jut az eszembe. Wilson bácsi és nyugdíjas botanika baráti köre csendben várják a pillanatot, amikor is a morphphallus titánium a kontyvirágfélék családjába tartozó titán buzogányvirág kinyílik.
Erről a trópusokról származó növényről azt kell tudni, hogy a világ legbüdösebb, és legnagyobb virága. Egyes egyede 3 méterre is megnő. A legfontosabb, hogy negyvenévente egyszer virágzik. Miután bebűzölte környezetét, azonnal elpusztul. A kis komisz Dennisnek köszönhetően persze az egész csapat lemaradt a felejthetetlen pillanatról.
Valahogy így maradtam le én is évről évre a Tisza virágzásról. 2004 nyarán mégis óriási szerencsém volt. Épp Örvényesnél horgásztunk csónakból, amikor kikeltek az első egyedek a folyóvízből. Egy félóra múlva már az orromig sem láttam. Olyan volt, mint egy júliusi hózápor.
De, mit is kell tudni a kérészről?
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a kérészek rendjébe tartozó, 8-10 centiméter hosszú, rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a tó fenekére, majd ott fúrják a földbe magukat. A kifejlett állat közismerten rövid életű. Az ivarérett állatok felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, inkább csak csapongva repülnek.
Fajától függően egy év alatt kb. 20-30-szor vedlik egy lárva. Az utolsó vedlés majdnem felnőtt korban történik meg. Főleg tavaszi és nyár eleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére.
Először a hímek jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzó képessé. A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak, halaknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a párjukat.
A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek lesznek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést. A folyásiránnyal szemben halad, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.
Szigorúan védett rovar.
Eszmei, természetvédelmi értéke 10 ezer forint. De, da valakit tetten érnek, amint kérészt rejteget, megbüntetik, és akár 150 ezer forint is lehet a bírság.
Nagyon helyes, hiszen a tiszavirág Európában ma már csak hazánkban, a Tiszában és mellékfolyóiban található meg.
Dalnoky
Új hozzászólás