Tragikus körülmények között elhunyt február 19-én, szerdán Borbély Szilárd József Attila-díjas költő, író, irodalomtörténész.
Borbély Szilárd sikeres szépíró, egyetemi oktató volt, az irodalomtudományok kandidátusa. 1964-ben született Fehérgyarmaton. 1988 óta a József Attila Kör tagja volt. 1989-ben kapott diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1989-től 2004-ig a Magyar Írószövetség tagja volt. 1989-től 1992-ig tanársegédként tevékenykedett. 1989–1999 között valamint 2010-től a Studia Litteraria szerkesztőség tagja. 1992–1995 között a debreceni egyetemen a régi magyar irodalomtörténeti tanszéken aspiránsként dolgozott. 1995–1998 között adjunktus, 1998 óta docens volt. 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia Elektronikus Textológiai Bizottságának tagja volt. 2005 óta a Szépírók Társaságának tagjának mondhatta magát. 2006–2009 között az Alföld folyóirat szerkesztőségi tagjaként is ismert volt.
Borbély Szilárd a kortárs irodalom legsikeresebb debreceni szerzője volt. Nincstelenek című 2013-as regénye szinte minden irodalmi toplistán az élen végzett: a Könyvesblog 2013 legjobb könyvének választotta.
A klasszikus magyar irodalom kutatójaként is ismert, Debrecenben élő irodalmárnak az elmúlt negyedszázadban csaknem húsz, többségében lírai kötete jelent meg. Munkásságát Csokonai Vitéz Mihály-díjjal, Alföld-díjjal, 2002-ben József Attila-díjjal, 2014-ben pedig Mészöly Miklós-díjjal ismerték el (utóbbit Nincstelenek című regényéért kapta). Az indoklásban elhangzott, hogy „az elismerést odaítélő bizottság soha nem látott egyetértésre jutott azzal az általános szakmai vélekedéssel, hogy az előző időszak legkiválóbb regénye a Nincstelenek, amellyel szerzője berobbant a magyar irodalom élvonalába”.
A szomorúság, komorság jellemzi Borbély Szilárd világát, ennek jegyében született meg a regény, amelyet „eldurvult, mindenből kiábrándult emberi lények mélyvilági passiójaként” jellemeznek.
Borbély Szilárd önmagát nem prózaírónak, hanem lírikusnak nevezte. A közönség színpadi szerzőként is ismerhette, a debreceni Csokonai Színház több darabját, drámáját bemutatta, köztük a Halotti pompa című verseskötet alapján készült színdarabot is Vidnyánszky Attila rendezésében, s ugyancsak szép sikert aratott a Dea Debrecen stúdiódarab, amely Csikos Sándor interpretálásában került színre. A közelmúltban a Csokonai Színház irodalmi sorozatában volt nagyon sikeres estje (A testről címmel) a Déri Múzeum dísztermében.
Az olvasókat, a színházi és irodalmi világ szereplőit megdöbbentette a tragikus, váratlan halál. Borbély Szilárd temetéséről később intézkednek.
Új hozzászólás