Foci fieszta a stadion búcsúztatón

Nem indult jól a szombati nap a debreceni stadionok körül. Délelőtt tragikus baleset árnyékolta be a szurkolók hangulatát. A Nagyerdei Stadionon az utolsó simításokat végzik a négy nap múlva sorra kerülő kapunyitás előtt. Egy alpinista vizsgával is rendelkező munkás a közel húsz méter magasban, a vászon tetőn próbált igazítani, amikor beszakadt alatta a ponyva. Megpróbált kapaszkodni a vas traverzekben, de ereje elfogyott, és mire a segítség megérkezett, a mélybe zuhant. Azonnal életét vesztette. A felelős megállapítása még hosszú heteket vesz majd igénybe.

Kora este majdnem megtelt viszont az Oláh Gábor utcai aréna. A Loki a  Kecskemétet fofadta, és ebben a létesítményben ez volt az utolsó bajnokija. Május 10-én már az új arénában űzik majd az Újpestet. A terv a régivel az, hogy ha a fiókcsapat, a most NB III-as Létevértes feljebb jut egy osztállyal  - amire minden esélye megvan - akkor  ott játszanak majd a fiatalok. Nem lesz tehát kihalt az Oláh Gábor és környéke.

A Kecskemét elleni derbi is a nosztalgia hangulatában indult. A megjelentek nem a Tankcsapda, csapathoz írt indulóját hallgathatták, hanem a régebbit, amit a korán elhunyt Cserháti István komponált és hangszerelt.

Az ellenfélnél nem játszottak a debreceni kölcsön játékosok Polekszics és Szécsi. A mellettem ülő hírös városi kolléga szerint nagyon szeretik mindkét játékosunkat a Mercedes városában.

Óriási volt a hangulat lelátókon és gyepen egyaránt. A DVSC szebbnél szebb támadásokat vezetett és az első félidőben két gól előnyre tett szert. Kissé beárnyékolta a mérkőzést, hogy Lázárt már a félidő derekán lecserélte Kondás mester. A jobbhátvéd nagyon hamar besárgult, és félő volt, hogy Iványi játékvezető hamarabb küldi majd zuhanyozni. Nos, Kondás Elemér megelőzte a sípmestert. Igaz, Lázár egy ütközés után húzta a lábát, de valljuk meg, jobb volt félni, mint megijedni. A helyette pályára lépő Ludánszki sem járt jobban, egy szerencsétlen ütközés után még visszatért a pályára, de néhány perc múlva földre rogyott, a mentők a szünetben agyrázkódás gyanújával vitték kórházba.

A második játékrészben is tarthatatlannak bizonyultak a mieink. Elsősorban Szakály - begipszelt kézfejjel - Kulcsár, Mihelic, Sidibe  és Bódi villogott. A 75. percben Patvaros utolsó emberként lerántotta Kulcsárt, villant a piros lap a Bács megyei középpályásnak. A szabadot Mihelic mesterien csavarta a felsőbe. Ezután még két Kulcsár villanás, melyből különösen a második, góljainkban az ötödik volt mestermunka, majd jöhetett az ünneplés.

Igazi fieszta kezdődött, a „B” közép a játéktéren ünnepelt, a labdarúgókat pillanatok alatt megszabadítván szereléseiktől.

Amikor ezeket a sorokat írom, a legnagyobb rivális Győr még előtte van az UTE elleni kilencven percnek. Négy bajnoki van hátra. A DVSC-TEVA, ha három győzelmet és egy döntetlent  könyvel el a következő hetekben, biztos a hetedik bajnoki arany.

Tudom, hogy ez csak számtan, de megvan a valóságalapja!

W. Gy.

Új hozzászólás

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.