Többszöri halasztás után június 25-én, magyar idő szerint reggel 8,31 perckor sikeresen elstartolt a SpaceX Falcon 9-es rakéta Floridából a nemzetközi űrállomásra. A tervek szerint holnap, magyar idő szerint kora délután érkeznek majd meg.
Sokan gúnyos mosollyal az orruk alatt beszélnek, beszéltek a magyar űrprogramról. De ez többnyire azért van, mert semmit nem tudnak a kutatásról, arról a sok évtizedes munkáról, amire alapozva indul az űrbe Kapu Tibor, és amiért segíti a földről a munkáját Cserényi Gyula.
A magyar űrpilóta több hetet karanténban törltött három társával együtt. De kik is ők?
Peggy Whitson
A küldetés parancsnoka 65 esztendős, de legkevésbé a kora miatt tekinthető veterán asztronautának. Peggy Whitson repült már űrsiklóval, a Szojuz és a SpaceX Crew Dragon fedélzetén. 1986-ban a Rice Egyetemen szerzett biokémiai doktorátust.
Shubhanshu Shukla
Az Axiom–4 küldetés pilótája Uttar Prades állam székhelyének, a hárommilliós Lakhnaunak a szülötte. Miután informatikai diplomát szerzett, az indiai légierő Mig–21, Mig–29, Szu–30 gépein és Sepecat Jaguarjain repült. 2019 óta készül űrhajósként, közben műszaki mesterdiplomát szerzett.
Slawosz Uznanski-Wisniewski
A lengyelországi Lódzban született, Gagarin repülésének 23. évfordulóján. 2008-ban kapott mesterdiplomát a Lódzi Egyetemen és a Nantesi Egyetemen. 2011-ben doktori címet is szerzett a űrbeli sugárzást tűrő műszaki megoldásokról szóló szakdolgozatával, miközben a francia STMicroelectronics cégnél sugárzásnak ellenálló integrált áramkörök fejlesztésén dolgozott, és több mint ötven tudományos közleményt jelentetett meg. A doktorátus megszerzése után az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, vagyis a CERN programvezetője lett, aztán 2018 és 2020 között a Nagy Hadronütköztető vezető mérnöke.
Kapu Tiborról előző írásunkban szóltunk. https://www.diszpolgar.hu/kapu-tibor-urhajos-diszpolgar-magazinnak-nyilatkozott-felloves-elott
No, és akkor miért is mennek fel az űrbe ezek a kutatók?
Milyen tudományos kísérleteket végez majd a HUNOR-program űrhajósa a világűrben?
Erre a kérdésre a legtöbb sajtóban sokáig csak általános válaszok voltak. Pl.: A tudományos és iparfejlesztési célok, hogy magyar cégek és kutatóhelyek a program révén valóra váltsák azokat az elképzeléseiket, amelyek vagy a világszerte fellendülő űrkutatás következő kihívásaira keresnek válaszokat, vagy az űrtechnológia már elért vívmányait akarják hasznosítani a földi életünk, gazdaságunk javára.
De! Hazai és nemzetközi szakértők eszerint alakították ki a HUNOR kísérleti portfólióját, ami több mint 30-féle feladattal jár a Nemzetközi Űrállomáson a magyar űrhajós számára. A tudományos vizsgálatok, űripari fejlesztések és ismeretterjesztő tevékenységek a NASA engedélyével kerülhetnek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
A Díszpolgár magazin kevesekhez eljuttatott információkat kapott, amelyek közül a leglényegesebbeket most megosztunk olvasóinkkal.
3D nyomtatással kapcsolatos kutatás
Ez egy anyagtudományi vizsgálat, amelynek az a célja, hogy az űrrepülés hatását vizsgálja a 3D nyomtatással előállított anyagokkal kapcsolatban. Az elemzés fókuszában az így nyomtatott polimerek állnak majd; jellemezni fogják azok tulajdonságait és összetételét az űrsugárzásnak való kitettség után, majd összevetik a Földön tárolt polimerek tulajdonságaival.
DNS-javítás
A tanulmány a sugárzás okozta DNS károsodást fogja vizsgálni a gyümölcslegyekben, valamint a gyümölcslégy-lárvákban, miután „elszenvedték” az űrkörnyezet hatásait. A kutatás fő mozgatórugója, hogy felmérjék bizonyos DNS-javító enzimek átmeneti túltermelődése biokémiai védelmet nyújthat-e az űrsugárzás okozta károsodással szemben.
Microfluidic Drug DosageDetection Development (M4D)
Az M4D célja annak megértése, hogy a folyadékok miként viselkednek az űrben az ún. „lab on a chip” mikrofluidikai eszközökben. Hosszabb távon pedig azt szeretnék elérni, hogy olyan eszközöket tervezzenek és gyártsanak, amelyek alkalmasak a gyógyszerek stabilitásának és minőségének elemzésére különféle missziók során. A Földön a gravitáció jelentős szerepet játszik a folyadékok mozgásában, az űrben, mikrogravitációs környezetben azonban ez a hatás minimális, ami megváltoztathatja a folyadékok viselkedését. A mikrofluidikai eszközök lehetővé tehetik, hogy az űrben is gyorsan és pontosan elemezzék a gyógyszerek minőségét, illetve új terápiás megoldásokat fejlesszenek ki.
SUMISPACE (Send Up My Image to space)
Egy ismeretterjesztő kampány, amelynek célja a HUNOR-programon túl a magyar űrtevékenység ismertségének növelése, különösen a gyerekek körében. A jelentkezők nevei és fotói egy SD kártyán utaznak az űrbe.
Step in Space, avagy az ISS körbejárása
Ennek a HUNOR-projektnek az a fő célkitűzése, hogy egy interaktív 3D-s videótúrát hozzanak létre az űrállomással összefüggésben. A VR technológiának köszönhetően betekintést nyerhetünk az űrbéli élet mindennapjaiba, így egy kicsit mi is ott lehetünk az ISS fedélzetén.
VITAPRIC
A VITAPRIC kísérlet a növénytermesztésre összpontosít; többek között a növények csírázását, valamint a levelek fejlődését vizsgálja űrbéli környezetben. Az eredmények segíthetnek jobb élelmiszer-termelési módszereket kidolgozni az űrben, valamint a Földön, különösen erőforrásszegény vagy városi mezőgazdasági környezetben. A hosszú távú űrutazások során az űrhajósoknak friss, tápanyagdús élelemre van szükségük. A növények termesztése az űrhajó fedélzetén nemcsak élelmet biztosít, hanem hozzájárul a személyzet mentális egészségéhez is.
Űrkutatási alapismeretek terjesztése
Ehhez az ún. CORVUS projekt tartozik, melynek során különböző oktatási kísérletek elvégzése a cél. Fő motiváció, hogy bemutassa az űrkutatás fontosságát az emberiség számára.
A környezet érzékelése
Az Environmental Perception Characteristicsof Astronauts in Microgravity című tanulmány elsősorban azt kívánja vizsgálni, hogy a mikrogravitáció miként befolyásolja az emberi érzékelést és a környezettel való kapcsolatot.
„Kid Forum Connection”
Ennek a HUNOR-projektnek az a fő célja, hogy az űrkutatást és a kommunikációs technológiákat népszerűsítése az iskolákban, mégpedig Kapu Tibor aktív részvételével, amatőr-rádiózás segítségével.
Hang az űrben
A kísérlet azt vizsgálja, hogy egy mesterséges intelligencia (AI) algoritmus képes-e észlelni a résztvevő hangmintázatának és hallási képességeinek változásait. Az űrhajósok hangkarakterisztikája ugyanis megváltozhat a mikrogravitációs környezetben. Az így nyert adatok segíthetnek a kutatóknak a hangmintázat változásainak elemzésében.
Telemetry system for SpaceHealth
A röviden TESH projekt célja, hogy a HUNOR-program keretében vizsgálja az űrutazás során bekövetkező összetett változásokat az űrhajósok szív- és egyensúlyrendszerében.
END-SANS
A kísérlet lényege egy új, szilárd nanoszerkezetű gyógyszerformula tesztelése, amely szemészeti tapaszokban alkalmazható a SANS (Space-Associated Neuro-Ocular Syndrome) elnevezésű látásprobléma kezelésére. A tanulmány egyrészt értékelni fogja, hogyan hat a mikrogravitáció a hatóanyagot tartalmazó szemtapaszokra, másrészt öt napon keresztül egy hatóanyag nélküli szemtapasz viselete is a teszt része lesz.
Szövettel kapcsolatos kísérlet
Ez a tanulmány egy olyan rendszert tesztel, amely szimulálja, hogyan befolyásolja a ruházat a hőátadást különböző gravitációs környezetekben, például mikrogravitációban. A kutatás során megfigyelik a test és a szövet reakcióit az űrben végzett testedzés közben, hogy elősegítsék az űrruhák fejlesztését. A technológia a Földön is hasznos lehet extrém környezetekhez készült ruházatok javítására.
IMU DRS
Ez a vizsgálat azt elemzi, mennyire működnek pontosan az okostelefon beépített érzékelői (gyorsulásmérő, giroszkóp, magnetométer, közelségérzékelő) az űrben.
ORBGEO
Az ORBGEO célja, hogy demonstrálja a geolokáció lehetőségét űrből készített képek segítségével. Olyan tényezőket vizsgálnak mint a felhőtakaró és egyéb légköri hatások. A kutatás javíthatja a Föld-megfigyelési technikákat, elősegítve a környezeti monitorozást és katasztrófavédelmet.
Ekvivalencia teszt
Ez a projekt az asszociatív tanulás kognitív folyamatát vizsgálja az űrben, és azt, hogy az űrutazás hogyan befolyásolja az egyszerű és összetett vizuális ingerek feldolgozását, különösen a fel-le orientációt érintő feladatokban.
NeuroMotion VR
Ebben a kísérletben egy VR headsetet használnak a mikrogravitáció kognitív funkciókra és motorikus képességekre gyakorolt hatásának vizsgálatára.
MICATOS
Az indium a MICATOS projektben kulcsszerepet játszik, mivel a kísérlet egy új, energiahatékony ionhajtómű-rendszer fejlesztésére fókuszál, amely alacsony olvadáspontú fémeket, például indiumot használ. Az indium alacsony olvadáspontja miatt könnyen cseppfolyósítható, így ideális a kísérlethez. A projekt során az olvadt indium viselkedését vizsgálják két különböző hőmérsékleten, hogy megértsék, hogyan áramlik és viselkedik mikrofluidikai szinten az űrben, például mikrogravitációs környezetben. A kísérlet segíthet egy hatékonyabb, alacsony energiaigényű hajtómű-rendszer tervezésében, amely nagymértékben javíthatja a műholdak manőverezési képességét az űrben.
DiRoS
A DiRoS kísérlet a folyadék dinamikáját vizsgálja. Az így nyert adatok elősegíthetik a bolygókutatást, javíthatják a folyadékok viselkedésének megértését az űrben.
MAGOR
A MAGOR projekt az űrhajósok bél-, vizelet- és száj- mikrobiomjának változásait figyeli az űrutazás előtt, alatt és után. A kutatásfő célja annak feltárása, hogyan hatnak az űrviszonyok a mikrobiomra.
RANDAM
A HUNOR-projekt során a személyzet sugárterhelését hivatott monitorozni. A mindennapi viseletre tervezett miniatürizált eszközök többek között mérni fogják a sugárzási szintet, hőmérsékletet, páratartalmat és a légnyomást. Az eredmények javíthatják a sugárzásvédelmet az űrben és előmozdíthatják a földi sugárzás- és környezeti monitorozó technológiákat.
SpaceBuzz
Ez egy oktatási program, amely magyar gyerekeknek ad lehetőséget, hogy kérdéseket tegyenek fel a személyzet tagjainak, így felkeltve érdeklődésüket például az űrkutatás iránt.
Agyi Hemodinamika
Ez a tanulmány ultrahangos vizsgálatokkal tanulmányozza az agyi vérkeringést az űrben.
UHU
Az UHU kísérlet fényjelenségeket vizsgál. Az űrből történő megfigyelések javíthatják a viharok és légköri folyamatok megértését, elősegítve az időjárás-előrejelzést, a viharveszélyes területek biztonságát és a légköri elektromosság kutatását.
SPHC (SPace for Hungarian Children)
Ennek keretében Kapu Tibor olyan kísérleteket mutat be az űrben, amiket itt a Földön általános- és középiskolai tanárok fognak bemutatni (több mint 300-an jelentkeztek rá). A kiválasztottak készleteket kapnak, amikkel a kísérleteket előzőleg elvégzik a földön. Utána következik a „fizikaóra az űrből”, amikor Tibor is elvégzi ugyanezeket a kísérletek a súlytalanság állapotában.
Kísérletek leírásának forrása: Axiom Space
B.A.
Új hozzászólás