A DVSC Schaeffler az Alba Fehérvár elleni lesújtó vereség után javítani készült az MTK vendéglátójaként vasárnap. Akadt minden a mérkőzésen, kapusbravúrtól a bosszantó hibákig. A félidőben még reménykedtünk, meglesz a két pont. Tévedtünk… és nem csak mi.
Golovin Vlagyimir kék-fehér tanítványai legutóbb a Győr ellen léptek pályára és a címvédő ellen elképesztő lendülettel kezdték a mérkőzést. Ezt a rohamot Debrecenben is megpróbálták, azonban Giegerich-kapus megálljt parancsolt a fővárosiak kísérleteinek. A szélre visszatért Arany Rebeka, akin szinte meg sem látszott a hosszas kihagyás. Magabiztosan szállt játékba, az ő érdeme is, hogy úgy tűnt, a lányok most igazán bizonyítani szeretnék, hogy nem arra a helyezésre méltók, amit a tabella mutat. Kovács Annáék a félidőre négygólos vezetést kovácsoltak össze. Az MTK részéről többnyire a hibákról szólt az első felvonás, bár mindkét oldalon akadt néhány baki, a kék-fehérek botlásaiból a Vasutas többnyire eredményesen jött ki, kihasználta azokat. Még Köstner Vilmos mester sem méltatlankodott annyi. A 17-13-mat mutató szünetben úgy tűnt, meglesz a két pont Szöllősi-Zácsikékkal szemben. Ám következett a második játékrész…
Néhány perc elteltével még 6 góllal is vezettünk. Ám hiába, a ritmust elvesztették Vámos Petráék. A védelem foghíjassá vált, a támadásban megszaporodtak a kapkodásból adódó hibák. Szöllősi-Zácsik felülről lőtt át a falon, az egykor Debrecenből induló ifjú Pál Tamara pedig alsó bombáival vette be a cívisvárosi hálót. A Bordás Réka – Tóvizi Petra beállópáros nehezen találta ezúttal a helyét a falban, az MTK koncentrált védelme fejtörést okozott a hazaiaknak. A találkozó hajrájához közeledve egyre örömtelibb taps hallatszott a vendég kispad felől egy-egy debreceni akció megállítása során. Köstner-mester pedig ezzel párhuzamosan egyre többet bosszankodott. Kezdtek felszakadni a frissen „gyógyuló” sebek, és mintha csak az Alba elleni meccset láttuk volna, olyan fájdalmasan engedte ki kezéből az irányítást a piros-fehér gárda. A hazai kaput védő Csapó Kyra az utolsó percre fordulva hárította Pál kísérletét. A remény felcsillant, a meccsen szokatlanul kevés szerephez jutó Jelena Despotovic és társai még egy utolsó esélyt kaptak a sorstól a pontok otthontartására. A csarnokban helyet foglaló néhány klub- és sajtómunkatárs egy emberként ugrott talpra az akció kezdete láttán.
Balszélre szállt a labda, egyenesen a csapatkapitány Vantara-Kelemen Éva kezébe. A debreceni cunderkirálynő elindult a kapu felé, ziccerbe került, ám védője agresszív belépője keresztbe húzta számításait. Valamennyiünkét pedig a síp és annak „mestere”. A mindenki által elkönyvelt, egyértelmű büntető csupán ábránd maradt. Akárcsak a két pont, amelynek felét az MTK vitte haza, a szóbeli útravaló pedig a játékvezetőnek jutott, aki az asztalnál helyet foglaló hivatalos személyek kételyét is jócskán kiváltotta.
Csalódással, indulatokkal, néhány DVSC-játékos szemében pedig könnyekkel ért véget a meccs. A továbbiak pedig csupán a történelem legnagyobb kérdéseit sorakoztatják előttünk, hogy mégis, mi történt volna, ha…? A Loki nyerhetett volna, 6 góllal is vezetett, ám könnyen lehet, hogy akkor is diadal született volna, ha a piros mezes hölgy odaáll a büntetővonalra az idő lejártának pillanatában. A végeredmény 29-29, egy bajnoki pont, az az egy bajnoki pont, amelyben megannyi csalódás és düh marad. A Lokiban egészen biztosan több van…
DVSC SCHAEFFLER–MTK BUDAPEST 29–29 (17–13)
DVSC: GIEGERICH – Bánfai, KOVÁCS ANNA 9 (2), Vámos P. 5, Tóvizi 1, HORNYÁK D. 5, VANTARA-KELEMEN 3.
Csere: Csapó Kyra (kapus), Bordás 1, Deszpotovics 1, ARANY 4, Vámosi P., Petrus.
Edző: Köstner Vilmos.
MTK: GYŐRI –DÁVID-AZARI 3, DAKOS 4, Szabados G., SZÖLLŐSI-ZÁCSIK 10, PÁL T. 9 (3), Pelczéder 2.
Csere: Suba (kapus), Szekerczés, Marincsák 2 (1), Sallai N., Bujdosó-Gerháth.
Edző: Golovin Vlagyimir.
Barna Marci
Új hozzászólás