Ünnepélyes átadása után bemutató körbevezetést tartottak a Csokonai Fórumban. A magyar kultúra és Debrecen színi életének új fellegvárának bejárását a Csokonai Színház színészei vezették.
A debreceni teátrum, kőszínház társulatának méltán sikeres és bájos művésznője, Mészáros Ibolya volt az augusztus 25-i, délután 4 órakor kezdődő bemutató házigazdája. A Fórum tetején épült, szó szerint fellegvárnak nevezhető teátrum impozáns, a fényektől ragyogó, sokablakos, napfényes tere a cívisvárosi kulturális életnek. A panorámaablakokon keresztül a város távoli pontjai is beláthatók. A Csokonai Fórumban alapvetően két színpad, illetve előadóterem teljesít szolgálatot. Mindkettő egy-egy kiemelkedő, legendás debreceni színészikonról kapta a nevét. Az első, a nagyterem Latinovits Zoltán, a színészkirály halhatatlan nevét viseli, a másikat pedig az első vidéki, Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészről, Kóti Árpádról keresztelték el. A nagyterem nézőtere a hagyományostól eltérő, lépcsőzetes elrendezésű, így az előadások sokkal intimebb varázst kaphatnak azáltal, hogy a színészek számára egyetlen néző sem lesz takarásban a 350 férőhelyes színteremben. A Kóti-színpad előtt több mint százan foglalhatnak helyet. Mindkét terem akusztikájára külön figyeltek a kivitelezés során, így a leghátsó sorokban is tökéletesen hallani a szereplőket.
A színházbejáráson a résztvevők a színésznő jóvoltából betekinthettek a kulisszák mögötti rejtett helyszínekre is, például megismerhették, miként működik a zsinórpadlás, hogyan mozgatják a díszleteket, milyen egy forgószínpad, vagy, hogy hol zajlanak az első olvasópróbák. A társulat jelképes menetben érkezett a nyitónapon a Csokonai Fórumba, a kőszínháztól szimbolikus táncmenetben haladtak az új, második otthon felé. Annál nagyobb ünnep ez Debrecen számára, hogy utoljára vidéken 44 esztendeje épült színház, így a magyar kultúra egy újabb mérföldkőhöz érkezett augusztus 23-án. A magyar irodalom és oktatás, a kulturális nevelés és élet szerves része a színház, hiszen a magyar színjátszás évtizedeken, évszázadon keresztül nemzetközi szinten is meghatározó volt, ennek a tendenciának pedig immár Debrecen lehet (újra) úttörője. Az újraszületett cívis színházi élet első évadának elején olyan neves darabokat tekinthet majd meg a tisztelt publikum, mint például Szabó Magda Für Elise című műve, vagy Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című legendás regényének színi adaptációja.
Barna Marci
Új hozzászólás