És akkor itt van vége a nagy menetelésnek. Mert annak nevezte az egyik DVSC játékos a néhány héttel ezelőtti sorsolás után az újabb debreceni Európa Liga próbálkozást. Mert az maradt. Próbálkozás.
Nem merek írni semmi rosszat, mert Eli bá' megint leordítja a fejem. Mint ahogy tette azt egy hete, amikor a traktorgyári gárda itthon alázott bennünket. Azt mondta a meccs utáni sajtó tájékoztatón, hogy az a baj, hogy nem lőjük be a ziccereket. Közbevetve megemlítettem, miszerint évek óta elhangzik ez a szemrehányás. Ekkor lilult el a mester feje - és ez látszott is - néhány decibellel hangosabb lett, de nem haragudtunk egymásra.
Most azonban dühöngök. Igaz, van változás. Most még ziccerünk sem volt. Egy jobbadán NB II-es szintű csapat röhögött szembe mindenkit, aki Debrecenből érkezett. Pedig semmi különöset nem csináltak. Illetve mégis. Kétszer kilencven perc alatt rúgtak nekünk hármat, míg mi nekik egy megpattanó lövésből - öngólnak is írhatnám - egyet.
Játékról, taktikáról, hozzáállásról, küzdeni akarásról, meg ilyen lózungokról a mi esetünkben nem beszélnék. Pedig volt fogadkozás még kedden is, amikor a repülőtéren nyilatkoztak a fiúk. A mester még azt is hozzátette, jobb csapat a Loki, tovább megyünk.
Eljutottam odáig - és ezért szégyellem is magam -, hogy a második félidő közepén kimentem a kertbe locsolni. A mellettem lévő kerítés túloldalán az a vérmes, VIP bérlettel rendelkező piros-fehér drukker tartotta a saját slagját, aki még sohasem hiányzott DVSC meccsről. Intettünk egymásnak, és nem szóltunk egy szót sem. Aztán hívott a haverom, hogy a Campus fesztivál ideje alatt megnyitott Loki sörözőben, a Nagyerdei Stadion alatt - írd és mondd - hárman nézték a nagy TV-n a meccset.
Nem tudom, mi a teendő - ez Lenin egyik kötetének a címe, csak azért írom, nehogy az örökösök plágium perbe sodorjanak -, de valaminek bizton történnie kellene. Mert hogyan lehet az, hogy a múlt héten kicikizett Castillon, akit egy dolog zavart, a labda, az odakinn újra a kezdőben csetlett-botlott. Tavaly kölcsön adtuk Felcsútra, de ott sem volt mindig kezdő. Most a cívis szakemberek visszahozták, és meglátásuk szerint megérte küzdeni érte.
Én ugyanúgy nem értek a focihoz, mint annak idején egy politikus asszony Dávid Ibolya. És nézzük meg, mi lett vele!
Ergó: aki nem ért a focihoz, más munkakört választ. Most olyan ez a Loki, mint a felcsúti kisvasút. Lassú és ott is megáll, ahol nem kellene. Megint Lenin szerint, a fiúk, ha a pályán vannak, akkor tesznek egy lépést előre, két lépést hátra.
Vasárnap megyünk a Vasashoz a Fáy utcába, aztán a jövő héten itthon fogadjuk a félelmetes Gyirmótot. Gyanítom, nagyon kevesen lesznek a húszezres arénában.
És nem azért, mert regisztrálni kell, hanem mert k...rva gyenge!
lokista
Új hozzászólás